Bizonyos sérülések kifejezetten hajlamosak lehetnek az elfertőződésre. Ilyenek például a nagy kiterjedésű tárgyak okozta sebek és horzsolások, amelyek gyakran egyszerre képesek jelentős mennyiségű szennyeződést vinni a sérült szövetekbe. Ugyancsak veszélyesek lehetnek a szúrt sebek, amelyek azonnal a mélyebb rétegekbe - vagy akár egyenesen a belső szervekbe -juttatják a kórokozókat. Így van ez a mély harapásokkal is, ahol ráadásul még a nyálban lévő különböző mikroorganizmusok plusz veszélyforrást jelenthetnek.
Az égési sérülések szintén gyakran hajlamosak az elfertőződésre. Míg enyhébb esetben csak a hámréteg legfelső részét érinti a károsodás, súlyosabb fokozatnál áthatolhat a bőr valamennyi rétegén, amely következtében a szövetek védőfunkciója is jelentősen meggyengül. Érdemes megemlíteni továbbá a sebészeti beavatkozásokat követő fertőzésveszélyt, amelyet a kórházi környezetben található, gyakran kifejezetten súlyos, antibiotikumoknak is ellenálló kórokozók jelenléte még tovább fokozhat.
Számos befolyásoló tényező
Az, hogy egy sérülés mikor és mennyi idő alatt fertőződhet el, számos dologtól függ. Befolyásolja például nemcsak a keletkezésének módja, hanem a seb mérete, elhelyezkedése, a szövetekbe kerülő szennyeződés típusa, mennyisége, valamint az érintett immunrendszerének általános állapota.
Ha kisebb sérülésről van szó, és viszonylag alacsony számú, kevésbé ártalmas kórokozót juttat a szervezetbe, azzal egy jól működő immunrendszer viszonylag gyorsan meg tud birkózni. Ebben az esetben a fertőzések tünetei általában 1-2 napon belül, enyhébb formában mutatkoznak meg. Azonban előfordulhat, hogy ennél jóval korábban, és erőteljesebb mértékben mutatkoznak meg a tünetek. Abban az esetben például, ha nagy kiterjedésű - akár belső szerveket is érintő - veszélyes mikroorganizmusokkal teli sebről van szó, amely egy krónikus megbetegedésekkel küzdő beteget érint. Ilyenkor a fertőződés jóval súlyosabb formában lángolhat fel, akár már néhány órán belül.
A fertőzés jelei
Ha egy sérülés láthatóan nem gyógyul, duzzadtabb, pirosabb, érzékenyebb, ráadásul a fájdalom sem csökken - vagy pedig kifejezetten nő -, akkor sebfertőzéssel lehet dolgunk. További jellemző tünet lehet a sérülés gennyesedése, kellemetlen szaga, valamint a rossz közérzet, láz, szédülés, heves szívverés és megduzzadt nyirokcsomók. A seb körül megjelenő piros vonalak szintén a fertőzés terjedésére hívhatják fel a figyelmet.
Miért ne alkohollal fertőtlenítsük a sebet?
Évtizedekkel ezelőtt, ha a gyerekek a nagymamánál töltötték a szünidőt, és leestek a mászókáról, felborultak a biciklivel az aszfalton, vagy bármilyen más sérülést szenvedtek, előkerült a szekrényből a sósborszesz, vagy a denaturált szesz, és mivel mindkettő rendkívül csípett, éktelen tiltakozás, valamint ellenállás közepette kellett lefertőtleníteni velük a seb felületét. Szerencsére ma már léteznek erre más modern, hatékony, mégis fájdalommentes eszközök.
Mi legyen az otthoni elsősegélydobozban?
A háztartásokban előforduló balesetek száma minden fejlett országban magas: Magyarországon is legalább évi negyedmillió esetet regisztrálnak a statisztikák szerint. Szerencsére többségük nem számít olyan súlyosnak, hogy orvosi ellátást igényeljen, ez azonban nem jelenti azt, hogy otthon sem kell kezelésbe venni a sérülést. Fontos tehát, hogy erre felkészüljünk, és legyen egy jól felszerelt elsősegélydobozunk.
Gyanú esetén érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a kórokozók elérhetik a mélyebb szöveteket is, ami akár súlyos vérmérgezéshez (szepszishez) vezethet. Szintén minél előbb - de mindenképpen 8 órán belül - kérjünk orvosi segítséget, ha frissen keletkezett sérülésünk olyan mély, hogy varrást igényel, illetve akkor, ha sebünk harapás következménye vagy súlyos égési sérülést szenvedünk el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Megfelelő sebkezelés
Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy sebünket magunk is képesek vagyunk ellátni, az első lépés mindig a szennyeződések eltávolítása és a sérülés fertőtlenítése legyen. A tisztítást és fertőtlenítést követően a sérülést fedjük le, hogy megóvjuk a további fertőzésektől.
Válasszunk jól lélegző anyagokból készült, megfelelő méretű, vékony, rugalmas sebtapaszt, ami lehet hipoallergén vagy vízálló változat is. Praktikusak az ezüst hatóanyagot tartalmazó, antibakteriális hatású sebtapaszok, valamint azok, amelyek gézpárnái sebkrémet tartalmaznak. A sérülések gyors regenerálódását fokozó, a fertőzések kialakulásának kockázatát csökkentő sebgyógyító kenőcsök természetesen önállóan is alkalmazhatóak. Ne feledkezzünk meg a tapaszok legalább naponta egyszeri cseréjéről, illetve az ilyenkor történő újra fertőtlenítésről sem, hiszen ezzel jócskán lecsökkenthetjük a fertőzések kialakulásának esélyét.
