A ftalátok mennyisége.
A mindennapi tárgyainkban, környezetünkben található anyagok megjelennek a helyiségek háziporában. Káros vegyületek származhatnak többek között a műszaki cikkekből, a műanyagtermékekből, a bútorokból vagy a szőnyegekből.
Simon Gergely, a projekt szakértőjének számításai szerint egyes porminták magas ólom- illetve ftaláttartalma aggodalomra ad okot. A legnagyobb kockázatot a tornateremben mért ólomkoncentráció (994 mg/kg) jelentheti, melyből akár a tolerálható napi bevitel (TDI) közel háromszorosa is bejuthat egy kisgyermek szervezetébe. Az ólom sejt- és idegméreg, a szervezet magasabb ólomkoncentrációja az intelligencia csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport irodájának (227 mg/kg) és az egyik óvodának a pora (166 mg/kg) is említésre méltó koncentrációban tartalmazta a nehézfémet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tízből hét helyszínen találtak évek óta kivont veszélyes poliklórozott bifenileket (PCB) a porban. Mivel a PCB-k nem bomlanak le és felhalmozódnak az élő szövetekben, emellett mérgezőek, mutagének (génkárosítóak), gyártásukat és felhasználásukat világszerte tiltja a Stockholmi Egyezmény.
Mint látható szabályos vegyi koktél vesz körül bennünket. Az egyes anyagok hatásairól is csak igen kevés információ áll rendelkezésre, az együttes hatások egyáltalán nem ismertek. A jelenlegi szabályozások ugyanis nem veszik figyelembe és nem is írják elő annak vizsgálatát, hogy miképp hatnak ránk együttesen a különböző anyagok, pedig ismert, hogy a káros hatások nem csak összeadódhatnak, de fel is erősíthetik egymást.
Legjobban: