HáziPatika.com: Melyek azok a termékenységi trendek, amelyek meghatározták az elmúlt tíz évet Magyarországon?
Kovács Marcell: Az elmúlt tíz évben a születések száma kisebb ingadozásokkal, lassú ütemben, de emelkedett. 2011-ben 88 ezer baba született, 2021-ben 93 ezer. Ennél nagyobb volt az emelkedés a teljes termékenységi arányszámban. A mutató értéke 2011-ben 1,2 volt, 2021-ben 1,6. Azonban ez még mindig elmarad a reprodukciós szintet jelentő 2,1-es értéktől. A mutató azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Ez az a bűvös szám, amit a társadalomnak ahhoz kellene elérnie, hogy a saját népességét újra tudja termelni.
HáziPatika.com: Milyen okai vannak a születésszám lassú emelkedésének?
Amikor késik a kistestvér: derült égből másodlagos meddőség
Lilinél és Péternél az első gyerek érkezése után vált nehézkessé a családbővítés, problémájuk tényleges okát soha, sehol nem tudták kideríteni. Milyen küzdelmek után hozott sikert a donor petesejtes lombik, és miért lehet, hogy az anya jellegzetes családi jegyeit az anyai géneket elviekben nem hordozó második baba is mutatja?
Mérlegen a járvány: mi olvasható ki a magyar halálozási adatokból?
A koronavírus első másfél évében a magyar halálozási adatokra nagyobb hatása lehetett az elmaradt influenzajárványnak, mint az egészségügy terheltségének, a pandémia közvetett hatásai így eddig legalábbis összességében több életet menthettek meg, mint amennyit elvettek. A közúti balesetek száma lecsökkent, az öngyilkosságoké viszont nőtt, a születések számát azonban hosszabb távon valószínűleg nem befolyásolja majd a vírus terjedése.
Mikor jön már az unoka?
Mikor bővül már a család, érkezik-e már az unoka? Miért nem érkezik már az unoka? Kérdések, amelyeket előbb vagy utóbb, de szinte biztosan megkap minden pár. Illetve ehhez nem is kell pár, elég, ha valaki nő. De vajon jó ötlet ilyen kérdéseket feltenni? És hogyan kommunikálhatják a párok, ha terhes nekik az efféle nyomasztás?
K. M.: A születések növekedése annak a következménye, hogy jelenleg folyamatosan csökkenő számú nő vállal több gyermeket. Illetve a gyermekvállalási kedv növekedésében bizonyára szerepe lehet az elmúlt években egyre több elemmel bővülő családpolitikai, otthonteremtési támogatásoknak is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: A kormány szerint a születésszám növekedése az elmúlt tíz év családpolitikai intézkedéseinek köszönhető. Utóbbit bizonyítja szerintük a házasságkötések ugrásszerű növekedése is.
K. M.: Valóban házasodási boomnak vagyunk tanúi az elmúlt években Magyarországon. Tavaly 72 ezer házasság köttetett, kétszer annyi, mint 10 évvel korábban. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy automatikusan több gyerek születik. Úgy fogalmaznék, hogy a házasságkötések számának emelkedése nem garantálja, de lehetőséget ad a termékenységnövekedésre.
HáziPatika.com: A kormány azt is mondja, hogy a további népesedéspolitikai sikerekhez még tíz év kell. Valójában mennyi idő kell egy ilyen arányú népességcsökkenés megállításához?
K. M.: A demográfiában valóban hosszú időtávon mutatkoznak meg az eredmények. Kiegyensúlyozott, jól tervezhető környezet kell ahhoz, hogy ne befolyásolja bizonytalanság a családtervezést.
HáziPatika.com: Önmagában a gyermekvállalási kedv ösztönzésével meg lehet állítani a népességfogyást?
K. M.: Ha statisztikusként a tiszta demográfiai adatokból indulunk ki, akkor ez valóban csak korlátozott lehetőséget ad a pozitív változásra. A születések száma ugyanis szorosan összefügg a szülőképes korú nők számával. Az pedig korlátos, és ez értelemszerűen meghatározza a közeljövőt, mert ez egy csökkenő létszámú csoport.
HáziPatika.com: Mi kellene ahhoz, hogy csökkenjen a népességfogyás?
K. M.: Egy ország népességszámának alakulását a születések, halálozások száma, valamint a nemzetközi vándorlási egyenleg hármasa határozzák meg. A népesség folyamatos csökkenésének legfőbb oka nálunk a természetes fogyás, ami azt jelenti, hogy halálozások száma meghaladja a születésekét. Ez negyven éve így van. Változatlan nemzetközi vándorlási egyenleg mellett ahhoz, hogy mérséklődjön a népesség fogyása a születések számának emelkednie vagy a halálozásokénak csökkennie kellene. A legjobb, ha mindkettő bekövetkezik. Sajnos egyre kisebb létszámú női nemzedékek lépnek szülőképes korba, ami hosszabb távon a kismértékben emelkedő termékenység mellett is korlátozza a születések számának az emelkedését. Emellett a következő két évtizedben az időskorú, magasabb létszámú Ratkó-nemzedék miatt a halandóság javulása mellett is magasabb halálozással kell számolnunk.
HáziPatika.com: Ráadásul a halálozásokat lerontotta, hogy sok idős ember halt meg a járvány két éve alatt.
K. M.: Ez sajnos így van. 2020-ban a koronavírus járvány őszi hulláma, 2021-ben a tavaszi és az őszi hullám is jelentős növekedést okozott a halálozások számában. Ez okozta a halálozások magas, 141, illetve 155 ezres számát. Az elmúlt két év halálozási többlete közel 37 ezer fő volt a járvány előtti 2019-hez képest. A tavalyi évet tekintve a halálozások száma a születésekénél nagyobb mértékben emelkedett, ennek következtében a természetes fogyás a 2020. évi 49 ezerrel szemben 62 ezer fő volt, ami 27 százalékos emelkedést jelent. HáziPatika.com: A természetes migráció, vagy ahogy a statisztikusok mondják, a nemzetközi vándorlási egyenleg, hogyan befolyásolta a népességszám alakulását?
K. M.: A nemzetközi vándorlás egyenlege az elmúlt tíz évben mindig pozitív volt, és mérsékelte a népességfogyást. A legnagyobb mértékben 2019-ben ellensúlyozta a bevándorlási többlet a népességszám csökkenését, ami egyrészt a bevándorló külföldi munkavállalók magas számának volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a külföldről visszavándorló magyarok száma emelkedik, és 2019 óta meghaladja a kivándorlókét. A koronavírus-járvány ellenére a nemzetközi vándorlás mérlege 2020-ban is pozitív volt, és enyhítette a népességfogyást, bár kisebb mértékben, mint az azt megelőző években. Kevesebb külföldi érkezett hazánkba, és sok itt élő külföldi hazatért, de ezzel egyidejűleg a hazatérő magyar állampolgárok száma is emelkedett.
HáziPatika.com: A nagyjából 40 ezer főre tehető szerb, román és ukrán vendégmunkás, a 150-200 ezerre tehető külföldi állampolgár, illetve az 1 millió magyar kettős állampolgár hogyan jelennek meg a népességi statisztikákban?
K. M.: A felsoroltak akkor jelennek meg a statisztikában, ha életvitelszerűen Magyarországon élnek, függetlenül attól, hogy milyen állampolgárságuk van. A KSH a lakónépességgel számol, ennek forrása a tízévenkénti népszámlálás. Ebből évről-évre "vezetjük tovább" a népességszámot, a halálozások, születések, a költözések száma alapján. A továbbvezetés tartalmazza a bevándorlás és a kivándorlás adatait is. Az unión belüli szabad mozgás miatt a kivándorlás az, aminek a nyomon követése a legnagyobb kihívás, nemcsak nekünk, de a külföldi statisztikai hivatalok számára is. Ehhez a KSH az egészségbiztosítási adatokra támaszkodik, mert a Magyarországon biztosítottak számának változása nagy pontossággal tájékoztat a külföldön tartózkodók számáról.
HáziPatika.com: Idén októberben ismét lesz országos népszámlás. Az itt maradó ukrajnai menekültek mennyire befolyásolhatják a népességfogyást?
K. M.: Általánosságban az országok közötti nagy népességmozgások, ha tartósnak bizonyulnak, jelentős hatást gyakorolhatnak a népességszámra. A jelenlegi helyzet kimenetele azonban egyáltalán nem látszik még, ezért nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Az októberi népszámlálás alapján erről is többet fogunk majd tudni.
HáziPatika.com: Érdekes, hogy a Belügyminisztérium adatai szerint Magyarország népessége idén januárban 150 ezerrel több, mint a KSH hasonló januári adata. Ez hogy lehetséges?
Ez is érdekelhet
K. M.: Kétféle népességadatról van szó. A Belügyminisztérium az állandó népesség számát közli a bejelentett lakóhely alapján. A KSH adata viszont a lakónépességre vonatkozik, ami az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat tartalmazza. Mindkét adat érvényes, a felhasználás céljától függ, hogy mikor melyik adatra van szükség.
