Felismerés
Az első és talán legfontosabb szempont, hogy elsősegélynyújtás szintjén az ellátás szempontjából nem teszünk különbséget ficam, rándulás és törés között, mindegyiket azonos elvek alapján látjuk el, tekintettel arra, hogy a tünetek sokszor hasonlóak. A legfontosabb szempont, hogy mindig a súlyosabb lehetőséget tartsuk szem előtt. Törésre, mint legsúlyosabb problémára gyanakodhatunk egyes jelekből, illetve egyértelműen gondolhatunk a biztos jelekből.
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható. Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol látszik a törtvég. Nyílt törés esetén a sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el. Húzzunk gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá óvatosan fedőkötést. A fertőtlenítés a nyílt töréseknél különösen fontos, mert az esetek jelentős részében néhány napon belül csonthártyagyulladás következhet be. Ezt követően rögzítsük a végtagot az alábbiak szerint.
Sérülésre alapvetően három tényező segítségével gondolhatunk. A beteg panasza egyértelmű segítséget jelent. Vizsgálatunkkal megerősíthetjük gyanúnkat. Ez a két lehetőség nem mindig kivitelezhető, hiszen eszméletlen beteg nem fog panaszkodni, vastag ruházaton keresztül nehezen vizsgálhatunk. Ezért a harmadik, talán leglényegesebb szempont, hogy a sérülés körülményeit vegyük figyelembe. Amennyiben bizonyos sérülési mechanizmus szerepel kiváltó okként, mindig tekintsük a beteget súlyos sérültnek. (pl. magasból esés, kiálló tárgyra esés, nagy sebességű gázolás stb.)
Felső végtag
A végtagsérülések a leggyakoribb sportbalesetek, de a háztartásokban, idős embereknél sem ritkák.
Ujj, csukló, alkar, felkar és kulcscsont sérülése esetén a sérült végtag rögzítésére legszerencsésebb a háromszögletű kendő. Az ellátás lépései a következők:
- Kérjük meg a sérültet, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van) úgy, hogy alkarja a mellkasa elé kerüljön.
- Rögzítsük alkarját a képeken és a videón látottak alapján úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke, azaz alkarja ne vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.
- Ha a sérültnek úgy kényelmesebb alkarja és mellkasa közé tehetünk összehajtott ruhadarabot.
Alsó végtag
A lábtörések, ficamok, rándulások esetén az elsődleges szempont, hogy lehetőleg hagyjuk nyugalomban a sérültet, illetve a sérült testrészt. Ha a sérültnek úgy kényelmesebb, kisebb a fájdalom stb. próbáljuk rögzíteni a végtagot, de itt sem a már említett sínhez rögzítést javasoljuk. A végtag megtámasztható oldalról ruhaneművel, pokróccal, vagy bármi mással, indokolt esetben természetesen a másik, épp végtaghoz is rögzíthető, de mindenképp körültekintően, óvatosan. A sérült mozgatását lehetőleg bízzuk szakemberre.
Amit a töréseknél NE csináljunk:
- ne mozgassuk megfelelő odafigyelés nélkül;
- ne próbáljuk kiegyenesíteni, visszailleszteni;
- ne rögzítsük túl szorosan a végtagsínhez;
Lábsérülések esetén a szakszerű mozgatás érdekében indokolt a mentők értesítése.
Bordatörés
A bordatörés általában a mellkas-sérülések kísérője. Leggyakrabban a közúti baleseteknél fordul elő, különösen a biztonsági övet mellőző gépkocsivezetőknél. Bizonyos esetekben a szabályosan használt biztonsági öv is okozhat kisebb mellkas-sérülést, ez azonban az öv használatának fontosságát csöppet sem csökkenti! Bordatörés tipikus tünete a belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom. Ellátása különös körültekintést igényel, mivel a törött borda a belső szerveket is megsértheti. A bordatörés speciális esete az ún. ablakos törés, ez esetben egy-egy borda több helyen is törik, s mint egy ablak benyomható.
A sérültet helyezzük a számára legkényelmesebb testhelyzetbe. Ez az esetek többségében az ún. félülő helyzet. Kérjük meg a sérültet, hogy üljön le, felsőtestét enyhén hátradöntve karjaival támasszon ki, lábait térdben hajlítsa be és lélegezzen nyugodtan. Ennél is komolyabb figyelmet érdemel, ha a légutakból vér távozik, vagy a sérült légzése felületes, azaz légző mozgások vannak, de oxigénhiányos állapot alakul ki. Előbbi belső sérülésre, utóbbi légmellre utal. A bordatörésre utaló jelek mentőhívást indokolnak.
Medencetörés
A medencetörés minden esetben súlyos sérülésnek tekinthető, mert gyakran belső sérülés is kíséri. Általában a sérült medencéje, alsó végtagja deformált, igen erős fájdalom kíséri. Elsődleges szempont itt is a sérült nyugalma, mozgatásának kerülése. Támasszuk ki medencéjét oldalról, általában kedvező, ha két lábát összekötözzük, természetesen körültekintően. Medencetörés gyanúja esetén mindig hívjunk mentőt! A medence törése súlyos sérülésnek számít, tekintettel arra, hogy a nagy fájdalom mellett akár 1000 ml vér elvesztése is megtörténhet.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet. A kiérkező mentők első feladata a sérült állapotának felmérése. Nagy fontosságú a helyszínen lévő segélynyújtóktól rendelkezésre álló információ, valamint az általuk végzett beavatkozás, különösen eszméletlen sérült esetén. Elsődleges az alapvető életfunkciók biztosítása (légzés, keringés).
Fontos a fájdalomcsillapítás, mert a tartós fájdalom önmagában ronthatja a sérült állapotát.
Az ilyen sérültek vénás folyadékpótlásra, valamint gyógyszerelésre szorulnak.
A továbbiakban egyrészt a sérültet rögzíteni kell, ahogy a segélynyújtók is tették, ugyanakkor mozgatása is szükséges, hiszen el kell juttatni a mentőautóig. Tehát a mentőellátásban egy rögzített beteg mozgatását kell megoldani, mely feladatra speciális eszközök állnak rendelkezésre. A sérült kimentésére, mobilizálására szolgál a gerinchordágy. Ez egy könnyen használható, állítható fém keret.
A sérült egész testének rögzítését megoldja a minden mentőautóban megtalálható vákuummatrac. A sérült testéhez igazítható, egy pumpa segítségével a levegőt leszívják. Ezáltal kialakított formáját megtartva alkalmas a rögzítésre. Igen fontos súlyos sérült szállítása esetén a mentőautóval való folyamatos haladás, a hirtelen gyorsítások, lassítások, irányváltoztatások kerülése, a kevésbé rossz utak választása. Ezért fordulhat elő, hogy szirénázó, megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó mégis mérsékelt sebességgel halad, ilyen esetben ugyanis a folyamatos haladás a lényeg, nem a nagyon gyors kórházba érkezés. A gerincsérültek idegsebészettel rendelkező traumatológiai osztályokra kerülnek.