Magánegészségügy

Évente 600-800 milliárd forintot költenek a magyar emberek a magánegészségügyi szolgáltatóknál. A legtöbben saját megtakarításaikból finanszírozzák ezeket a költségeket, de egyre többen vannak, akik hitelt is hajlandóak felvenni a gyors ellátásért.

Egy új jogszabálytervezet költségtérítést fizettetne a magánegészségügyi szolgáltatókkal azok után az esetek után, amikor egy betegnél olyan szövődmény vagy komplikáció lép fel a kezelés során, amelyet aztán a közfinanszírozott egészségügyben kell megoldani.

A biztosítók európai szervezete legfrissebb felmérése szerint a felnőtt lakosság több mint egyharmadának nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet.

Az egészség a legnagyobb ajándék, de a felelős öngondoskodás nem csak az ünnepi meglepetések kapcsán merülhet fel bennünk az adventi időszakban.

Gyorsaság, bizalom, törődés - a legtöbben ezekkel a szempontokkal érvelnek.

Az egészségünket számos tényező befolyásolja, egy kis tudatossággal azonban sokat tehetünk egészségünk megőrzéseséért.

Magyarországon még tanuljuk az öngondoskodás elvét, vagyis azt, hogy pont akkor érdemes foglalkozni az egészségünkkel, amikor még a birtokában vagyunk.

Gyakran összemosódik a két szolgáltatás, az egészségbiztosítás és az egészségpénztár nem ugyanazt takarja.

Egyre nagyobb az igény Magyarországon a magán egészségbiztosításokra, bár a lakosság nagy része még nem rendelkezik vele.

A statisztikák szerint a tüdő- és emlőrák, valamint a vastagbél daganatok a legjellemzőbbek.

Egyre többen fordulnak a magánegészségügyi szolgáltatókhoz, hiszen az állami ellátóhelyeken tapasztalt várólistákkal szemben itt jóval rugalmasabban lehet időpontot foglalni.

Egy biztosítás sem véd meg a baj bekövetkezésétől, de a váratlan helyzetek miatti eladósodástól és a tanácstalanságtól segíthetnek megóvni.

A hosszas várólisták mellett egyre több beteg dönt úgy Magyarországon, hogy inkább saját zsebből fizeti kezelését. Ehhez viszont egyre mélyebben zsebbe kell nyúlni.

A koronavírus-pandémia óta Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az egészségbiztosítások iránt.

Magyarországon terjeszkedik a legnagyobb román egészségügyi magánszolgáltató, a Medlife, amely szerdán jelentette be, hogy többségi részvénycsomagot szerzett a Rózsakert Medical Centerben.

Van olyan magánszolgáltató, ahol egy-két év alatt annyi lett a beteg, hogy a műtéteknél kisebb várólista alakult ki. Igaz, nem hónapokat, legfeljebb két-három hetet kell várniuk a pácienseknek.

Nagy az érdeklődés a leendő páciensek és az orvosok részéről is a Duna Medical Center iránt - válaszolta kérdésünkre Dr. Schiszler István, az intézmény Szakrendelőjének és Egynapos Sebészeti Központjának igazgatója. A Duna Medical Center Magyarországon egyedülállóan komplex magán-egészségügyi intézmény, ahol a már működő járóbeteg-ellátás és az egynapos sebészet mellett 150 ágyas kórház is épül.

A kórházi várólisták és az egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotok egyik következménye a szakemberek elvándorlása mellett az lett, hogy egyre több vállalkozó lát fantáziát - és fizetőképes keresletet - a hazai magánegészségügyben.

Egyre többen érdeklődnek a magán-egészségügyi ellátás iránt. Fontos különbséget tenni a magánszolgáltatók és a -biztosítások között, hiszen a kettő alapvetően mást jelent.

Felesleges pénzszórás vagy nagyon is ésszerű döntés a magánorvos? A magánorvoshoz általában az idő hiánya és a kulturált környezet miatt megyünk. De miért szeretjük az állami ellátást, illetve mikor megyünk inkább oda, mintsem magánrendelőbe? Megpróbáltuk összegyűjteni, miben is különbözik leginkább egymástól az állami és a magán egészségügy.

A közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek, ha az egészségük hosszú távú fenntartásáról van szó, és egyre több olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amely az egészségüket támogatja. Nézzük, milyen formák léteznek a magánszektorban!