A munkahelyi, üzemi balesetek jogi szabályozásáról több törvény is rendelkezik, így a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997/LXXXIII., a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 1997/LXXX., a munkavédelemről szóló 1993/XCIII. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek.
Üzemi, illetve munkahelyi balesetnek minősül ha a sérültet a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri baleset; ha a baleset munkába menet vagy onnan hazamenet közben történik. Munkabalesetnek minősül az is, ha a baleset közcélú munka végzése során, bizonyos társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során, tanulók munkahelyi gyakorlata során, vagy közérdekű önkéntes munka során történik a baleset.
Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás , és ne a sérült kizárólagos ittassága miatt következzen be a baleset.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem tekinthető üzemi balesetnek az esemény, ha az munkahelyi rendbontás következménye vagy ha engedély nélkül végzett, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munka során következik be. Egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.
A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét, és ez alapján kell határozatot hozni. A baleset megtörténtét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset és milyen egészségkárosító következményekkel járt. A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal is. A határozatot a betegnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A sérült kérésére munkahelyi balesetről akkor is jegyzőkönyv készül, illetve akkor is be kell ezt jelenteni az egészségpénztári szakigazgatási szervnek, ha a munkahelyi balesetnek nincs munkaképtelenséget okozó következménye.
Ez is érdekelhet
