A mustgáz a bortermelés egyik veszélyforrása, önmagában azonban nem mérgező. A gyümölcs erjedése (a cukor alkohollá alakulása) során tulajdonképpen szén-dioxid keletkezik, mivel azonban kiszorítja a levegőt, oxigénhiányos környezetet hoz létre, ami fulladáshoz vezethet. Borospincékben, elsősorban a szüreti időszak végén fordulhat elő az akár végzetes kimenetelű tragédia. A legismertebb instrukció, hogy a pincékbe ilyenkor csak egy égő gyertyával szabad lemenni, ez azonban félrevezető - halálos mértékű mustgáz úgy is képződhet a helyiségben, hogy a gyertya lángját még nem fojtja el.
A gyertya még éghet, mikor a tünetek már jelentkeznek
Nem kell meghaladnia a 8-10 százalékot a szén-dioxid koncentrációjának, hogy eszméletvesztést okozzon, sőt szédülés és rosszullét már ennél kisebb koncentráció esetén is jelentkezhet. A lángot azonban csak 14-15 százalék feletti mustgázarány folytja el, ezért egyáltalán nem biztos, hogy égő gyertyával a kezünkben biztonságban vagyunk.
A szén-dioxid a pince alsóbb rétegeit tölti meg először, ezért ájulás esetén a padlón már sokkal nagyobb koncentrációban lélegzi be az áldozat. A gyümölcs erjedésének ideje alatt egyedül egyáltalán nem javasolt lemenni, mindig bízzunk meg valakit, aki a pince bejáratától figyel minket. Ha mégis megtörténik a baj, a közvetlen segítségnyújtással mi magunk is veszélybe kerülhetünk, nem szabad tehát odamenni az áldozathoz, és lehajolni hozzá. A legfontosabb, hogy azonnal hívjuk a mentőket, és próbáljuk kiszellőztetni a helyiséget. Lehetőség szerint szellőztessünk még azelőtt is, hogy lemennénk a pincébe.
A mustgázt sem színe, sem pedig szaga alapján nem lehet felismerni, ezért fontos odafigyelni és cselekedni az oxigénhiány elsőként jelentkező tüneténél. Ha váratlanul erős fejfájás , émelygés és hányinger törne ránk, azonnal hagyjuk el a helyiséget, és menjünk ki a szabadba! Gyertya helyett pedig biztonságosabb megoldást jelenthetnek az elektronikus szén-dioxidjelzők, amelyek alacsonyabb koncentráció esetén is jelzik a veszélyt.