Halál az utakon
Beleborzongunk, amikor, nap mint nap jönnek a hírek a halálos kimenetelű közlekedési balesetekről. "Frontálisan ütközött, valószínűleg elaludt a sofőr", "nem adta meg az elsőbbséget, elnézte a táblát", "nem tartotta be a követési távolságot, belerohant egy előtte menő kamionba", "ismeretlen okból az útszéli árokba csapódott, fának ütközött" és így tovább, iszonyatos összefoglalók, drámaian valós képekkel. Nézni sem bírjuk a tragikus esetekről készített fényképeket, és bizony nagyon sokan azzal áltatjuk magunkat, hogy velünk ilyen úgysem történhet. Pedig sajnos, erre senki nem ad garanciát: a közlekedés veszélyes üzem, minden résztvevője okozhat egy rossz pillanatában balesetet, sőt, vétlenül is elszenvedhet ilyet.
Fekete számok
A legtöbb európai országban folyamatosan növekszik a személyi sérüléssel járó, gyakran halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma. Magyarországon a közlekedési baleseteknek mintegy 1200 halálos áldozata van évente, az elmúlt években a negatív csúcsot 2002-ben értük el 1429 elhunyttal. 2009-ben - talán a fokozott közúti ellenőrzés, az ún. zéró tolerancia bevezetése következtében - valamivel javult a helyzet, 822 halottat követelt a közlekedés. De nem mondhatjuk, hogy "csak", hiszen egyetlen egy áldozat is sok, különösen, ha belegondolunk, hogy minden ilyen tragédia az egész érintett család életét tönkreteszi.
Világszerte évente nyolcszázezer és egymillió közé tehető azoknak a száma, akik közlekedési baleset következtében halnak meg, emellett 24 millióan szenvednek el sérülést vagy maradandó károsodást. A WHO becslése alapján 2002-ben a közúti balesetek a 3. leggyakoribb halálokká léptek elő!
Hurrá, nyaralunk!
A leggyakoribb baleseti okok közt a rossz útviszonyokat, a gyorshajtást, az alkoholos befolyásoltságot tartják számon, de kimutatható a statisztikákból, hogy nyár is fokozza a veszélyt. Hogy miért? Egyrészt ilyenkor hétvégenként vagy nyaralni indulva sok olyan "úrvezető" is kocsiba ül, aki év közben alig használja a kocsiját, gyakorlatlan, tapasztalatlan, fáradékony. Ráadásul sokan egyáltalán nincsenek tisztában a teherbíró képességükkel: felvállalnak olyan, sokórás, több száz, akár ezer km-es külföldi utakat is, amelyek hivatásos gépkocsivezetőknek is becsületére válnának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Másrészt a nyár is teremt olyan időjárási körülményeket, amelyek, ha lehet, még veszélyesebbek, mint a télies útviszonyok: frontok váltják egymást, az extrém viharok is gyakoriak, a váratlanul lezúduló zivatarok idején szinte semmit nem lehet látni, utána pedig sokfelé találkozhatunk víz- vagy sárátfolyásokkal. A kánikula pedig több okból is veszélyes, így érdemes közlekedésbiztonsági szempontból is megismerkedni élettani hatásaival.
Hőségben autózva
Sajnos, számolnunk kell a tartósan magas, extrém hőmérséklettel: évek óta menetrendszerűen sor kerül nyaranta legalább egyszer a legmagasabb fokozatú hőségriadó elrendelésére. Patakokban folyik rólunk az izzadtság, görcsösen fáj a fejünk, bágyadtság, émelygés fogja el a legegészségesebbeket is. Mindez pedig még fokozható is azáltal, ha kocsiba ülünk, hiszen mind az autó, mind maga az aszfaltút, amelyen halad, hihetetlenül átforrósodik a tűző napon.
Kánikulában is közlekedni kell, de nem mindegy, hogy hogyan. A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a reakcióidő meghosszabbodik, csökken a koncentrálóképesség. Ugyanakkor - ez is veszélyforrás - a vezetők pedig még türelmetlenebbek, indulatosabbak egymással és a közlekedés más résztvevőivel szemben, rosszabb a konfliktustűrő képességük. Így aztán ajánlatos a szokottnál nagyobb követési távolságot tartani, jobban figyelni a forgalomra, hogy adott esetben mások hibás döntéseit is ki tudjuk védeni.
Álmos? Álljon meg!
A hőség csökkenti a vérnyomást, enerváltságot, kábultságot okoz. Akár fényes nappal is jelentkezhet a bágyadtság, álmosság, ami gépkocsivezetés közben életveszélyes lehet. Nem egy tragikus kimenetelű balesetet okozott az, hogy valaki néhány pillanatra elaludt vezetés közben, áttért a szemközti sávba, és frontálisan ütközött a szembejövő, vétlen autóval. Ez nem játék: ha vezetés közben fáradtnak, álmosnak érzi magát, álljon meg inkább a legközelebbi parkolóban, járkáljon egy keveset, frissítse fel magát arc- kézmosással, a tarkójának benedvesítésével, csorgasson a csuklójára vizet. Ha arra alkalmas, nappal árnyékos, éjjel biztonságos helyet talál, inkább aludjon egy keveset, mielőtt továbbindulna.
Mindenképpen érdemes két-három óránként, vagy szükség szerint pihenőt tartani, erre számítva kell összeállítani az útitervet is. Jó tudni, hogy a hőség okozta bágyadtságnak nem igazán jó ellenszere a kávé vagy a koffeintartalmú energiaital fogyasztása, mivel ezek vízhajtó hatásukkal nem alkalmasak az elvesztett folyadék pótlására. Ezért hosszabb útra indulva a gépkocsiban utazók részére mindig be kell készíteni - ha lehet hűtőtáskában - megfelelő mennyiségű folyadékot, ásványvizet vagy limonádét.
Sokan nem gondolnak arra, hogy az utasnak is megvan a maga felelőssége az utazáskor: hosszú, monoton vagy éjszakai utakon segítenie kell szinten tartani a sofőr éberségét, és ha észreveszi a kifáradás, az álmosság első jeleit, neki kell figyelmeztetnie, hogy ideje pihenőt tartani. Ha az utasok békésen alszanak körülötte, a gépkocsivezetőnek is könnyebben lecsukódik a szeme!
Védekezzen a meleg ellen a kocsiban is!
Indulás előtt alaposan nézzünk körül a kocsiban, hiszen apróságok is sokat számítanak vezetés közben. Például, ha más használta a kocsit, a saját igényeink szerint újra be kell állítani az üléseket és a tükröt, hiszen az az apró mozdulat, amelyre a rosszul beállított ülésnél rákényszerülünk, hosszabb távon lábgörcshöz, kifáradáshoz vezethet.
Ez is érdekelhet
