A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra már nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. A recesszió pedig 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után – írja a hvg.hu a gazdaságkutató közleményére hivatkozva. A nagy változást az év közbeni törés indokolja, benne a látványosan romló költségvetési egyensúllyal, az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel és a fogyasztást nagyban befolyásoló, nyáron bejelentett megszorításokkal.
A GK úgy látja, hogy az idén még 7,5 százalékkal növekvő fogyasztás jövőre 3,5-4 százalékkal eshet vissza, a beruházások az idei stagnálás után 12 százalékkal csökkenhetnek, a munkanélküliség pedig az idei 3,5 százalékos szint után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lehet. A gazdaságkutató továbbá jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, jövőre pedig már 16 százalékos drágulást vetít előre.
Az első jelek már látszódnak
Mint kiemelték, a megszorítások első következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3 százalékkal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25 százalékkal kisebb.
Az építőipari termelés ugyan két hónap visszaesés után újra növekedni tudott júliusban, a szerződésállomány csökkenése visszaesést vetít előre. A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3 százalékról 3,5 százalékra, majd 3,6 százalékra). A régióban az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt, a gazdasági várakozások pedig egyre romlanak.
Ez is érdekelhet
A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul: a GKI szerint a harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékos lehetett a reálbércsökkenés – írja a gazdaságkutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
