A vízbe fulladás közel sem olyan látványos, mint ahogyan a filmekben ábrázolják, így érdemes jó előre tájékozódni a tünetekről és a tennivalókról, hogy megelőzhessük a tragédiákat - figyelmeztetnek szakemberek.
Ha valakit megkérdeznek arról, hogyan is néz ki egy fuldokló vagy mi történik, amikor valaki vízbe fullad, a legtöbbször a televízióban vagy filmeken ábrázolt jelenetet idézik fel: a bajba került segítségért kiáltozik és csapkod a karjaival. A valóság azonban közel sem ennyire látványos: a fuldokló a legtöbbször egyszerűen csendben a víz alá süllyed, és ezt csak akkor veszik észre, amikor már bekövetkezett a tragédia.
A nyári strandolós időszakban szinte minden napra jut egy-egy híradás arról, hogy vízbe fulladt egy óvatlan fürdőző. Az amerikai adatok szerint évente közel 3500-an halnak meg fulladás miatt, minden ötödik áldozat pedig 14 éven aluli gyerek. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), vagyis az amerikai Betegségmegelőzési Hivatal szakemberei szerint a legszomorúbb az, hogy sok szülő tétlenül nézi végig a gyermeke fulladását, mert egyszerűen nem veszik észre, hogy mi is történik, csak azt látják, hogy a gyerek egyszerűen elsüllyed.
Dr. Francesco A. Pia és Mario Vittone biztonsági szakemberek szerint ennek oka egy sor ösztönös reakció: a bajba kerülő - éppen azért, hogy elkerülje a fulladást - nem kiabál segítségért, nem csapkod, nem integet, vagyis pont ellentétesen cselekszik, mint ahogy várnánk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Pia és Vittone leírása szerint ezeknek a reakcióknak a hátterében összetett okok állnak. Mivel a szervezetünk igyekszik fenntartani a vérkeringést, ezért a belélegzett levegőt nem "pazarolja" el beszédre (vagyis segítségkérésre), a fuldokló egyszerűen képtelen kiabálni . A fuldokló szája és orra nincs elég ideig a víz felett ahhoz, hogy ki- és belélegezzen és még segítségért is kiáltson.
Ha veszélyben érezzük magunkat a vízben, a karjainkat ösztönösen lefelé és oldalra tesszük, hogy a segítségükkel a víz felszínére tudjuk lökni magunkat; az integetés, csapkodás akaratlagos cselekedet, ennek végrehajtását azonban az ösztönös tevékenységek felülírják. Ez az oka annak is, hogy a fuldokló nem mindig képes megragadni a mentéshez szükséges eszközt, illetve nem tud megkapaszkodni a mentésére érkezőben.
Jelek, amelyek fulladásra utalhatnak
Vittone (aki 19 évig volt az amerikai Partiőrség, illetve a Haditengerészet tagja) szerint érdemes megjegyezni azokat a jeleket, melyek a fulladásra utalhatnak. Az első és legfontosabb ilyen a csönd: a vízben játszó gyerekek zajosak, ha nem halljuk őket, azonnal ellenőrizzük, miért hallgattak el!
A fuldokló szeme csukva van, vagy üveges és nem fókuszál. A feje hátrabillen, a szája nyitva van, és nem emelkedik el a víz felszínétől. A haj belelóg a homlokba, illetve a szembe. A fuldoklók szaporán lélegeznek, zihálnak vagy levegőért kapkodnak. Bár megpróbálhatnak úszni, de nem haladnak semerre, és általában csak a karjaikat használják, a lábukkal nem rúgnak.
A biztonsági szakemberek több tanácsot is adnak, hogyan kerülhetjük el a tragikus baleseteket. A gyerekeket soha ne engedjük a vízbe felügyelet nélkül , hajón, csónakban pedig viseljenek mentőmellényt. Mindig kísérjük figyelemmel az időjárás-jelentéseket, és ne hagyjuk figyelmen kívül a viharjelzéseket! Ha tóban, folyóban fürdőzünk, csak az arra kijelölt helyen tegyük!
A felnőttek kerüljék az alkohol fogyasztását! Az alkohol ugyanis rontja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket és az ítélőképességet, a meleg és a napfény pedig csak még jobban felerősíti az ital hatásait. Vittone szerint a vízbe fulladásnak a legtöbbször nincsenek látványos jelei : gyakran csak annyit érzékelünk, hogy a másik "elbambult", csendes. A legegyszerűbb módja, hogy kiderítsük, nincs-e baj, ha megkérdezzük a másikat, minden rendben van-e. Ha válaszol, valóban nincs baj - ha viszont továbbra is csak bámul, azonnal induljunk a segítségére!
