Pusztul az élővilág
Tönkreteszi a közép- és dél-amerikai élővilágot az európai és észak-amerikai táplálkozási mód. A gazdag ipari országok élelmiszerfogyasztása során keletkező környezeti károk a környező országokra is kihatnak - állítja egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok azt vizsgálták, milyen hatással van a különböző területeken folytatott mezőgazdálkodás és állattenyésztés az ökoszisztémák fontos feladataira, például a klímakárosító szén tárolására. Elemezték többek között az egyes termékek fogyasztásának és környezetkárosító hatásának helyszíneit is.
A húsfogyasztás a legnagyobb probléma
A magasan fejlett országok fogyasztásának negatív hatásai 90 százalékban más régiókban csapódnak majd le - emelte ki Karlheinz Erb kutató. A legnagyobb vesztes a közép- és dél-amerikai biológiai sokszínűség, de emellett Afrikában és Ázsiában is csökkent a biodiverzitás mértéke. Ezért egyharmad részben a szarvasmarha-tenyésztés felelős. Ha például a dél-amerikai legelőkön nevelt marha húsát fogyasztjuk el, akkor ez rossz hatással van az ottani környezetre: ahhoz, hogy az állat legelhessen, erdőket irtanak ki.
A helyzeten azonban a hazai marha fogyasztásával sem tudunk érdemben javítani. Ezeket ugyanis többnyire olyan régiókból származó szójával etetik, ahol szintén erdőket irtottak ki a termőterületek miatt. A kár nagyjából ugyanakkora - írják a kutatók.
Jelentősen felgyorsítja a folyamatot a globális gazdasági növekedés és a túlnépesedés is. Mivel a gyorsan fejlődő országokban is egyre nő az igény a távoli területekről származó mezőgazdasági termékek iránt, az ipari országok mellett is egyre több nemzet "segíti elő" a biológiai sokféleség csökkenését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
