"Már az első hullám elején jelentkeztem önkéntesnek a hivatalos állami felületen, amikor toborozni kezdtek orvosokat, de se akkor, se azóta nem hívtak be" - mondta Rékassy Balázs, egészségügyi szakközgazdász, orvos aki végül a koronavírus -járvány harmadik hullámában egy kórházigazgató barátja segítségével válhatott önkéntessé az egyik budapesti kórházban. Ott azonban nem orvosként vette fel a frontvonalbeliek közt a harcot, hanem - saját kérésére - segédápolóként, mert szerinte a COVID-ellátás leginkább az ő feladatuk, a járványban pedig a korábbiaknál is jóval nehezebb helyzetbe kerültek. "Gondoljunk bele, hogy a járvány előtt a magyar egészségügyben az amúgy is leterhelt ápolók feladatait jelentős részben eleve a hozzátartozók, rokonok, látogatók látták el, a COVID idején viszont látogatási tilalom van" - magyarázta az egészségügyi szakközgazdász, aki szerint a legjobban éppen az hiányzott, hogy valaki megigazítsa a beteg takaróját, tisztába tegye őt, megitassa, beszélgessen vele, mondjon neki néhány megnyugtató mondatot.
Tapasztalatairól szólva kitért arra, milyen "klasszul beleálltak elsősorban a fiatal orvosok vagy az ápolók, a mentősök" a COVID-ellátásba. Ráadásul a 12 órás műszak után a többség még otthon is helyt áll, vacsorát készít, tanul a gyerekkel, majd hajnali kelés és reggel ismét szolgálatba állnak - sorolta. "Eddig is tudtam, milyen megterhelő ez a munka, de ezután nagyon hangsúlyosan azt mondom: ezek az emberek minden anyagi és erkölcsi elismerést megérdemelnek" - jelentette ki.
Az egyik ember németországi szintű ellátással találkozik, a másik albánnal
Nem rejtette azonban véka alá rossz tapasztalatait sem. Mint mondta, bár elméleti szinten tudta, most a gyakorlatban is láthatta, hogy mennyire esetleges, hogy ki milyen minőségű ellátást kap Magyarországon. "Az ember az egyik helyen, jó időben és kipihent profi személyzettel olyan ellátást kaphat, mint Németországban, a másikban pedig rosszabb esetben olyat, mint Albániában" - jegyezte meg. De nemcsak az egészségügyi dolgozók felkészültségbeli különbségei, vagy kipihentsége miatt, hanem, mert a rendszernek súlyos szervezésbeli hiányosságai vannak. Ezeket néhol tudta pótolni a civil kurázsi, de - mint mondta - nem az orvosok feladata lenne például a legjobb szakmai tapasztalatokat, gyakorlatokat összegyűjteni és egymás közt terjeszteni.
A mentális terhelésről szólva úgy fogalmazott, ő szerencsés, mert támogató családja van, de volt olyan, amikor lefekvés után "azon járt a fejem, hogy aznap éppen hány hullazsákot kellett felhasználni, és kiket kellett belerakni". Rékassy Balázs szerint az egészségügyi dolgozók egy része távolságtartással és humorral próbálja feldolgozni a helyzetet, de van, aki depressziós lesz, kiég vagy elfárad. Arról, hogy a járványhelyzet miatt elrendelt felmondási moratórium után várható-e, hogy sokan ott hagyják az egészségügyet, a szakember úgy nyilatkozott, szerinte várható lesz ilyen is, de sokkal valószínűbb, hogy az érintettek egy része átgondolja majd a helyzetét, hogy 40-50 évesen milyen új dologba kezdjen, majd a maradás mellett dönt. "A lényeg az, hogy minden eszközzel segíteni kell ezeknek az embereknek a szellemi és fizikai rehabilitációját, javítani kell a rendszer hatékonyságát, jobban meg kell becsülni és egyben kihasználni a jól képzett munkaerőt. Ez lenne a magyar egészségügy, és az egész társadalom alapvető érdeke" - szögezte le.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Kalkuláltak a magas halálozással"
Rékassyt a portál a kormány intézkedéseiről is kérdezte, az orvos pedig nem tett lakatot a szájára. Szerinte ugyanis a magyar kormány a gazdasági és politikai előnyökért cserébe magas halálozással kalkulált. "Én úgy láttam, a magyar politikai vezetés olyan hadsereg-parancsnokságként viselkedett, amely kalkulált ezzel a magas halálozási számmal annak érdekében, hogy a másik oldalon bizonyos előnyöket érjen el a háborúban" - mondta. Hozzátette, azért vállalja ezt a kijelentést, mert az ilyen számításokra szükség van a tervezéshez. "Tudni kell, milyen terhelést bír még el a magyar egészségügy. Az elmúlt hónapokban aztán azt láthattuk, hogy a magyar egészségügy épp a maximális terhelhetőség határán egyensúlyozott. A baj az, hogy ez a kalkuláció azzal a járulékos költséggel nem számol, amit a sok ellátatlan nem covidos beteg jelent. Több ezer, tízezer eset maradt ellátatlanul. Ezeknek később lehetnek súlyos következményei" - mondta a portálnak. A szakember szerint egyébként a kormány nemcsak ebben hibázott, de például abban is, hogy a második és harmadik hullámban nagyon elkésett a korlátozó intézkedésekkel.
Keleti vakcinák: "önző és vagány, de jó döntés"
A keleti vakcinákról szólva azonban úgy fogalmazott, azok korai beszerzése és használatának elkezdése "egyben önző és vagány, de jó döntés volt". "Mi, szakmabeliek kritizáltuk a keleti vakcinák beszerzését, elsősorban a kínai oltóanyagét , amelynek hiányos volt a vakcina szakmai dokumentációja. Mostanra én is és mások is belátták, hogy a kormány ezzel a merész, tizenkilencre lapot húzok stratégiával korán fel tudta gyorsítani a tömeges vakcinálást" - mondta Rékassy, aki szerint nehéz lesz átlépni az 5 millió beoltottat, mégpedig a középgeneráció magatartása miatt. "Az idősek beoltatják magukat, mert félnek, a fiatalok is beadatják a vakcinát, mert bulizni akarnak, a probléma a középgenerációval van. Ők alaposan utánaolvasnak, megbeszélik a haverokkal a dolgokat, okoskodnak, összeesküvés-elméletek gyártanak ahelyett, hogy védettséget szereznének" - magyarázta, hozzátéve, az online regisztráció sem jó ötlet, mert a leszakadó régiókban élők kiszorulnak a tömeges immunizációból.
Jön a "poszt-COVID-egészségügy"
A járvány harmadik hulláma leszállóágban van, a portál pedig arról faggatta a szakembert, hogyan fog visszarendeződni az egészségügy a korábbi normál működésbe. Rékassy azonban szkeptikusságának adott hangot, mondván, most a "poszt-COVID-egészségügy" időszaka következik. "Ahogy ugyanis a COVID-19 betegségnek is vannak hosszú távú utóhatásai, úgy az elmúlt időszaknak is lesznek hosszú távú következményei az egészségügyre" - jegyezte meg.
A WHO arra szólította fel a gazdag országokat, hogy a gyermekek oltása helyett inkább a Covax-programnak adományozzanak vakcinát. További részletek korábbi cikkünkben .
Ez is érdekelhet
