Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy a Magyarországon honos rovarok csípése többnyire inkább csak viszonylag rövid ideig tartó kellemetlenséget okoz, így tehát a cél is általában a tünetek enyhítésére korlátozódik. A nyári időszakban különösen sokan szenvednek a szúnyogoktól, mivel a nőstény egyedeknek melegvérű élőlények vérére van szükségük a szaporodáshoz, pontosabban a peték kifejlődéséhez. Csípés közben véralvadásgátló anyagot juttatnak az áldozatuk bőrébe. Erre válaszul a szervezet allergiás reakciója révén hisztamin szabadul fel, és ez az anyag váltja ki a viszketést.
A hisztamin hatását az antihisztamint tartalmazó gyógykészítmények képesek ellensúlyozni, így tehát a szúnyogcsípésekre érdemes antihisztaminos géleket alkalmazni. Ezek hatóanyaga általában az úgynevezett első generációs antihisztaminok közül való, mint a dimetindén és a difenhidramin. Hasonló a helyzet más vérszívók esetében is, beleértve a poloskákat és a bolhákat. A csípések helyét, bármennyire viszkessenek is, nem szabad vakargatni, ezzel ugyanis csak arra ingereljük a szervezetet, hogy még több hisztamint juttasson el az adott területre, így pedig a kellemetlenség is csak egyre kínzóbbá válik.
Mérges állatok
Míg az eddig felsorolt rovarok táplálkozási célzattal támadják meg az embert, addig a méhek , a darazsak vagy éppen a hangyák védekezési vagy területvédelmi szándékkal csípnek. Ennek során mérgeket juttatnak a szervezetbe, aminek a helyi gyulladással együtt járó fájdalom a következménye. Amennyiben a fullánk is látszódik a bőrben, óvatosan egy vékony tárggyal, például egy bankkártyával megpróbálhatjuk kitolni. Fontos, hogy a fullánkot ne fogjuk meg se kézzel, se csipesszel, mert így a méregmirigyet összenyomva könnyen még több toxin kerülhet a testünkbe.
A méh- és a darázscsípés között komoly különbséget jelent, hogy míg előbbi lúgos kémhatású, ezáltal ecetes borogatással lehet csillapítani, addig utóbbi a hangyacsípéshez hasonlóan savas, ezért szódabikarbónával vagy szappanos vízzel semlegesíthető az otthoni praktikák közül. Mindazonáltal az antihisztamint tartalmazó kenőcsök ilyen esetekben is hasznosak, ezért javasolt elsősorban ezekre hagyatkozni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor az adrenalin segít
Allergia esetén a rovarcsípések súlyos állapotot, úgynevezett anafilaxiás sokkot idézhetnek elő. Ennek előfordulása méh- vagy darázscsípés miatt a gyerekek körében alacsonyabb, de a felnőtt lakkosságra nézve is csupán 3 százalék körüli. Ugyanakkor ez egy rendkívül veszélyes allergiás reakció, amely megfelelő kezelés nélkül akár halált is okozhat. A rosszullét általában a csípést követő félórában jelentkezik. A tünetek a testszerte megjelenő bőrpanaszoktól, csalánkiütéstől egészen a légutak ödémásodásáig, ezáltal a légzés leállásáig terjedhetnek. Szédülés, sápadtság, a vérnyomás lezuhanása, eszméletvesztés, végső soron pedig a keringés leállása szintén előfordulhat. Gyakran lép fel ezek mellett hányás vagy hasmenés, illetve hasi görcsök.
Anafilaxiás sokk esetén minél gyorsabban orvosi segítségre van szükség, továbbá adrenalint is kell adni a betegnek. Aki ugyanis elszenvedett már anafilaxiát, általában hord magánál az orvosa által felírt önbelövő adrenalininjekciót. A készítmény felnőttek számára 300, 15-30 kilogramm közötti gyermekek részére 150 mikrogramm adrenalint tartalmaz. Az injekció a combizomzatba adható be, és a tűt a beszúrás után csak 8-10 másodperc elteltével szabad kihúzni.
Ez is érdekelhet
