Több mint százmilliárd forintba kerül évente a közúti balesetekből származó egészségkárosodások helyreállítása.
A statisztikák szerint évről évre növekszik azok a száma, akik a különböző súlyosságú balesetek miatt a hazai egészségügyi rendszerbe kerülnek, s akik ellátásának költsége már milliárdokban mérhető. A számok szerint évente több mint kétezren halnak meg a közutakon, az ország baleseti sebészeteinek járóbeteg-ellátását 2,2 millióan veszik igénybe, kórházi ellátásra pedig e célból 154 ezren szorulnak.
A balesetek okainak elemzése, a gyógyulási lehetőségek feltérképezése, illetve a hatékonyabb ellátási esélyek újbóli áttekintése céljából egy három éven át tartó tudományos projekt indult Pécsett, amelynek összegzése a közelmúltban készült el. A széleskörű klinikai (baleseti sebészet, idegsebészet) kutatások feltárták például az agy-, koponya-, a gerinc- és a végtagsérülések gyakoriságán kívül azokat a milliárd forintokban mérhető következményeket is, amelyekkel a balesetek után szembesülni kénytelen az érintetten kívül a társadalom is. Ne feledjük: egész családok korábbi élete változhat meg azzal, ha egyik tagjuk egy baleset miatt - például rokkantság okán - állandó ellátásra szorul.
A számításokból kiderült, hogy a balesetek okozta orvosi ellátás több mint húszmilliárd forintba kerül évente a magyar államnak. Ez azonban még nem tekinthető végső adatnak, hiszen a sérüléseket csak kevesen ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az életminőség radikális változása, a rokkantsággal és a rehabilitációval együtt járó pénzügyi költségek további 130 milliárd forintot tesznek ki.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy a társadalom még mindig valami fajta sorsszerű esemény bekövetkeztének tulajdonítja a közúti baleseteket, meg sem fordul a fejekben, hogy azokért nem a sors, hanem szinte minden esetben maguk, az utakon közlekedők a felelősek.
Akkor például, amikor elfelejtik becsatolni biztonsági övet, ha tudatosan mennek bele kockázatos előzésbe, vagy az adott út- és sebességviszonyokra fittyet hányva száguldoznak, a sokat emlegetett sorsot éppen a saját kezükben "szorongatják" a közlekedők. Ahhoz, hogy valaki egy kellemes kirándulás, vagy találkozás helyett az idegklinikán találja magát, elég kivilágítatlan kerékpáron útra kelni.
Nem véletlenül hirdette meg tavaly nyáron az "Egy sisak- egy élet" országos akciót a pécsi gyermekklinika, mert a nemzetközi összehasonlítások szerint hazánkban gyakori a gyermekbalesetek sorában a halállal végződő kerékpáros sérülés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarországon évente egy közepes baranyai falu lakosságának számával megegyezően, 2500 gyermek veszíti életét valamilyen baleset következtében. Közülük pedig 450-en válnak kerékpározási szenvedélyük áldozatává. Az elmúlt másfél évben 21 gyermek halt meg csak Baranya megye területén biciklizés közben szerzett agy- és koponyasérülésben.
Amikor a csaknem félszáz felesleges halált megelégelve a pécsi gyermekklinika professzora, Dr. Pintér András kollégáival együtt meghirdette a balesetmegelőző kampányt, abban bízott, hogy a szülők figyelmét is felhívja majd arra: egy fejvédő sisak beszerzésével megmenthetik gyermekük életét.
A tanulmány rámutat arra is: ha már megtörténik a baleset, az a legfontosabb, hogy a beteg a megfelelő ellátási helyre kerüljön. Olyan centrumokba, ahol adott a diagnosztikai háttér, és az azonnali beavatkozás minden műtéti feltétele. Ez különösen fontos a koponya- és agysérültek esetében, hiszen ilyenkor a legkisebb késlekedés, esetleg egy más intézményben való felesleges fektetés is végzetes lehet. Ezt szintén összehasonlító példákkal érzékelteti a projekt: amíg a Lajtán túli országokban a súlyos koponyasérülteknek mindössze 25 százalékát veszítik el, addig hazánkban minden második ilyen sérült belehal a baleset következményeibe...
2007-05-01 08:48
Ez is érdekelhet
Forrás: Weborvos Erdei Éva
Legjobban: