A közelmúltban az Alkotmánybíróság (AB) befogadta azt az indítványt , amely az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni kötelező védőoltását előíró rendeletet támadja. Magyarán az AB hamarosan döntést hozhat arról, hogy a szóban forgó rendelet valóban megfeleltethető-e az alaptörvényben foglaltaknak. Mint az a TASZ csütörtöki közleményében olvasható, a szervezet is elfogadhatónak tartja bizonyos körülmények között, hogy járványhelyzetben az egészségügyi dolgozók csak védőoltással tarthassák meg az állásukat. Ezt azzal indokolják, hogy "a betegek biztonságos ellátása érdekében a jelenlegi körülmények között szükséges és arányos ez a korlátozás".
Ezzel együtt a TASZ levélben fordult az AB-hoz, mert a jogvédők álláspontja szerint az oltatlan dolgozók elbocsátásának módja alkotmányos aggályokat vet fel. A beadvány két kritikus problémára hívja fel a figyelmet. Az oltás elutasításának következményei ugyanis a TASZ szerint nem korlátozódnak a munkaviszony puszta megszüntetésére. Ennek oka, hogy a munkáltatói felmondás azonnal hatályba lép, magyarán a dolgozó elesik a felmondási idő lehetőségétől. Másrészt végkielégítést sem kaphat, mert annak kifizetését kifejezetten tiltja a vonatkozó jogszabály. "Összességében elmondható, hogy a jogalkotó a lehető legsúlyosabb csapást méri a be nem oltott dolgozókra, amit a munkajog eszközeivel mérhet" - fogalmaz a szervezet közleménye.
"Az, hogy a szabályozás még a végkielégítésüktől is megfosztja ezeket a dolgozókat, vagyis elvonja tőlük azt a pénzösszeget is, amely az állásuk elvesztéséből adódó anyagi bizonytalanságot lenne hivatott kompenzálni, aránytalanná teszi a korlátozást, ami miatt a szabály alaptörvény-ellenes. Ez a felállás a dolgozó szempontjait szemernyit sem veszi figyelembe, miközben kifejezetten megtorló jellegű" - hangsúlyozza a TASZ. Hozzáteszik, az oltás elutasítása alapvető jog, egyszersmind az érintettek egy olyan jogszabály miatt veszítik el a munkájukat, amelynek bevezetését az állás elfogadásakor még nem láthattak előre. Felmondási idő nélkül álláskeresési lehetőségeik is igen korlátozottak, továbbá az elbocsátott dolgozók egy jelentős része várhatóan hónapokig nem tudja majd gyakorolni a hivatását, így csorbul a foglalkozás szabad megválasztásához való joguk.
A TASZ szerint az Alkotmánybíróságnak mindezen szempontokat is figyelembe kell vennie, amikor az oltás elutasítását követő szankció arányosságát vizsgálja.
Immár bármely munkáltató kötelezővé teheti az oltást
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ügynek külön aktualitást ad, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen csütörtök délelőtt jelentette be , hogy a kormány döntése értelmében jogot kapnak a magyarországi cégek és vállalkozások, hogy alkalmazottaik számára a munkavégzés feltételéül szabják meg a COVID-19 elleni védőoltás felvételét. A miniszter azt is elmondta, az állami fenntartású intézményeknél az állam mint munkáltató biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. Gulyás újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, mindennek szabályozása azonos lesz az egészségügyi szektorban már korábban bevezetett szabályozással. Arról a lehetőségről, hogy az Alkotmánybíróság esetleg alaptörvény-ellenesnek minősítheti vizsgálatai során az oltást kötelezővé tevő rendeletet, úgy fogalmazott, hogy egyrészt az AB döntéseit tiszteletben kell tartani, másrészt szükség esetén az országgyűlés mint alkotmányozó hatalom módosíthatja is az alkotmányt, amennyiben nem ért egyet az AB döntésével.
