A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg – közölte a KSH. A márciusi 56 ezer után áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.
A nők jártak rosszabbul
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 27,4 százalék volt. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú foglalkoztatottak száma 61 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal 82,4 százalékra csökkent. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta azonban - részben demográfiai okból - 2,5 százalékponttal 58,5 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal 74,5 százalékra csökkent.
A nemek között jelentős különbség figyelhető meg. A 20-64 éves korosztályban a férfiaknál 82,5 százalék, a nőknél 66,5 százalék volt foglalkoztatottság. A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal 76,5 százalékra csökkent, míg a 15-64 éves dolgozó nők létszáma 42 ezerrel, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal 61,8 százalékra esett a tavaly február-áprilisi időszakhoz viszonyítva.
Lassú javulás várható
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés lassúnak ígérkezik elemzők szerint. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti, a járvány előtti szint azonban csak lassan állhat helyre, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy a múlt a hónapban újonnan megjelent állástalanokat az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékosra emelkedett áprilisban. A járvány eleji drasztikus várakozások kilapulni látszanak. A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, "nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság". Mindezekre tekintettel bármiféle előrejelzés hiábavaló, de úgy véli, várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében.
A WHO szerint közelebb van a járvány második hulláma, mint gondolnánk. Részleteket az nlc.hu cikkében olvashat.