Az atomerőművek egy részét vízzel hűtik. Ezért is telepítik őket folyók, tengerek mellé. Az aszály és a folyók túlmelegedése azonban Európa számos országában problémát okoz az atomerőművek környezetében. Franciaországban több atomerőmű esetében is jelentős teljesítménycsökkentést kellett elrendelni július-augusztus folyamán, mert a környező folyók hőmérséklete meghaladta az ott megengedett 26, 28 vagy 30 Celsius fokot.
Az aszály és az extrém meleg időjárás Magyarországot is sújtja. Július végén Paksnál mindössze körülbelül 70 centiméteres volt a Duna vízszintje. A víz is túlmelegedett, ezért 240 MW-tal leterhelték az atomerőművet. A teljesítménycsökkentés azonban nem tartott hosszan, másnap már újra fel is terhelték az erőművet. Augusztusban azonban újra 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mért a létesítmény közelében az Átlátszó.
Felmerülhet a kérdés: akkor most veszélyben vagyunk? Ha ugyanis tartósan meleg a Duna vize, nincs mivel hűteni a reaktort, így extrém esetben megszűnhet az áramtermelés is. Szakemberek szerint erről szó sincs, az atomerőmű felkészült az ilyen helyzetekre.
Alacsony vízállás esetén kisegítő szivattyúkat állítanak hadrendbe, amelyek biztosítják a hűtővizet. Nagy meleg esetén pedig életbe lép az ilyenkor szokásos protokoll, és korlátozzák a reaktor egyes részeit, de sohasem teljesen. Amint a Duna hőfoka átlépi a 25 Celsius-fokot, az atomerőműnél folyamatosan figyelik a folyó hőmérsékletét, és ha a víz hőmérséklete túllépné a határértéket, meghatározott villamosteljesítmény-csökkentést hajtanak végre.
Nem mi vagyunk veszélyben
A felmelegedett hűtővíz folyóba történő visszaengedésére környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint a kibocsátási pontoktól folyásirányban számított 500 méteren belül a befogadó víz (vagyis a Duna kibocsátott hűtővízzel keveredett vizének) hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Ez egyébként magasabb, mint a Nyugat-Európában bevett 28 fokos hőmérsékleti határ.
Ez is érdekelhet
Veszélyben tehát nem vagyunk, pontosabban nem mi vagyunk, hanem a paksi vízi élővilág. Az Átlátszó szerint a Paksi Atomerőmű által kibocsátott melegvíz hatása a halállományra nem, de a makroszkópikus gerinctelenekre nézve jelentős, az eredeti fauna regenerálódása csak a vízhőmérséklet csökkenésével kezdődik meg. Tartósan magas, 30 Celsius-foknál viszont már a planktonikus élőlények is elpusztulnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
