A nagy meleg kedvezőtlenül befolyásolja a levegőminőséget is. A nyári szmog egyik fő komponense, a talajhoz közeli ózon másodlagos szennyezőként keletkezik fotokémiai reakciók termékeként a napsugárzás és magas hőmérséklet hatására nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból. A hőmérséklet, szél, napsugárzás, páratartalom, a levegő keveredése egyaránt elősegítik az ózon képződéséhez szükséges vegyületek feldúsulását.
Mivel az ózonképződés a napsugárzástól is függ, ezért a magas ózon koncentrációkat a meleg nyári hónapokban mérjük. Hazánkban az elmúlt napokban néhány nagyobb településen emelkedett az ózonkoncentráció a délutáni órákban. Július 5-én 14 nagyobb városban volt a nyolc órás mozgóátlag maximuma a határérték, 120 µg/m3 felett, Pécsett a kültéri mérőállomáson pedig több mint 3 órán keresztül volt tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3) meghaladó légszennyezettségi szint.
A jelenlegi mérések is igazolják a nemzetközi tapasztalatot, hogy a hőséghullámok alatt jelentősen növekedhet a légszennyezettség, elsősorban az ózon koncentrációk emelkedésére lehet számítani. Az adatok alapján megállapítható továbbá, hogy a maximális értékek általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb jelentkeznek.
Az ózon nyálkahártya-izgató hatású, elsősorban a kötőhártyát, orr- és felső légutak nyálkahártyáját irritálja. Intenzív mozgást végző gyermekek és felnőttek, továbbá az említett betegségekben szenvedőknél enyhe légzési tünetek jelentkezhetnek. Súlyosbítja az idült légzőszervi betegségek és az asztma tüneteit, köhögést, nehézlégzést idézhet elő. Fokozott kockázatnak vannak kitéve a keringési, légzési betegségben szenvedő, főleg időskorúak, a légszennyezettségre érzékeny személyek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Javasoljuk, hogy a potenciálisan veszélyeztetett emberek, kisgyermekek délutáni órákban minél kevesebbet tartózkodjanak szabadban - olvasható az ÁNTSZ honlapján.
