Egészen pontosan Újdelhi egyik elővárosa, Gurgáon levegője a legszennyezettebb a világon - mutatta ki közös riportjában a Greenpeace és az AirVisual. Itt 135,8-as éves átlagértéket ért el a levegőminőség indexe, ami közel háromszor magasabb az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) által még egészségesnek tartott szintnél. Sőt tavaly két olyan hónap is volt, amikor ez a mutató a 200-at is meghaladt Gurgáonban. Éppen ezért az itt élők súlyos egészségügyi következményekkel kénytelenek számolni.
A légszennyezettség problémája különösen erősen jelentkezik Délkelet-Ázsiában, amit hűen tükröz, hogy a Föld 20 legrosszabb levegőjű városa közül 18 Indiában, Pakisztánban vagy Bangladesben fekszik. E körbe tartoznak olyan nagy népességszámú települések is, mint a 11 millió főnek otthont adó Láhaur, a közel 20 milliós Delhi vagy éppen a mintegy 9 millió lakosú Dakka. Fontos persze leszögezni, hogy bár láthatóan a délkelet-ázsiai térség államai vannak a legnagyobb bajban, a légszennyezettség valójában globális problémát jelent.
Emberéletek és gazdasági veszteség
A most megjelent riport becslései szerint csak az idei évben mintegy 7 millió ember korai halálát fogja kiváltani az egészségtelen levegő. "A légszennyezettség elrabolja tőlünk az élhető környezetet és a jövőnket. Az elvesztett emberéletek mellett hozzávetőleg 225 milliárd dolláros gazdasági veszteséget jelent a kieső munkaerő, míg az emiatt szükségessé váló egészségügyi ellátások költsége eléri a milliárdos nagyságrendet is. Összességében tehát a probléma óriási kihatással van mind az egészségünkre, mind a pénztárcánkra" - hívta fel a figyelmet Yeb Sano, a Greenpeace délkelet-ázsiai regionális irodája ügyvezető igazgatója.
A jelentés elkészítése során a szakemberek világszerte háromezer város adatait vették számításba, s ezek 64 százaléka esetében magasabb expozíciós értékeket mutattak ki a 2,5 mikronnál kisebb részecskéjű szálló por ( PM2,5 ) tekintetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásához képest. Ezek az apró szennyezőanyagok képesek mélyen behatolni a tüdő szöveteibe és az érrendszerbe, ezáltal elősegíthetik légzőszervi és kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulását, továbbá a kognitív funkciók és az immunrendszer gyengülését is. Különösen érintettek ez ügyben a Közel-Kelet és Afrika városai, ahol a megvizsgált települések mindegyikében meghaladta a PM2,5 átlagos koncentrációja az egészségügyi határértéket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Van, ahol javult a helyzet
Habár a frissen közölt adatok kétségkívül lesújtó képet festenek a Föld levegőjének állapotáról, akadnak pozitív példák is. Ilyen Kína, ahol a légszennyezettség mérséklésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően 12 százalékkal csökkent a szennyezőanyagok átlagos szintje 2017-hez képest, a főváros, Peking pedig lekerült a száz legszennyezettebb levegőjű város listájáról.
A riport szerzői megjegyezték, hogy a klímaváltozás "a légkör átalakulása és az erdőtüzek elősegítése révén még tovább súlyosbítja a légszennyezettség hatásait". Emellett fontos szempont, hogy a globális felmelegedés egyik kulcstényezője, a fosszilis üzemanyagok égetése szintén nagyban hozzájárul a légszennyezéshez, valamint jelentősen ront a helyzeten az erdőirtás is.
Ez is érdekelhet
Forrás: cnn.com
