Simon Attila közölte, az Európai Unióban 2015-ben készített felmérés szerint a munkavállalók 17 százaléka érintkezett naponta vegyipari termékekkel - ugyanez volt az arány Magyarországon is, az adatok pedig ma is helytállóak. A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó szabályok betartásával nem a nagyobb cégeknél, hanem elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál vannak problémák Magyarországon.
Hangsúly a megelőzésen és a tájékoztatáson
A munkavédelem területén elsősorban a megelőzésre, a megfelelő tájékoztatásra helyezik a hangsúlyt, a munkaadóknak nem kell a szokásostól eltérő nagyfokú munkavédelmi ellenőrzésekre számítaniuk a kampánnyal párhuzamosan. Simon Attila szerint fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a veszélyes anyagok pontos használatával, illetve a nem megfelelő használat következményeivel, mert a veszélyes anyagok helytelen kezelése miatt kialakuló betegségeknél évekig tart a lappangási idő. Hozzátette, nehéz ok-okozati kapcsolatot találni a dolgozó által korábban felhasznált anyagok és a kialakult betegség között - például a már betiltott azbesztnél is 25 év a lappangási idő.
Ehhez kapcsolódóan elhangzott, hogy Magyarországon a munkáltatók kötelesek a járási hivataloknál található munkavédelmi hatóságnak bejelenteni, hogy milyen rákkeltő anyagokat használnak, ez hány dolgozójukat érinti, és őket név szerint is be kell jelenteniük. Ezeket a dokumentumokat a munkavédelmi hatóságnak 50 évig kell megőriznie.
Tavaly mezőgazdasági munkavédelmi kampány indult
Simon Attila arról is beszámolt, hogy a tavaly nyáron a mezőgazdaságban indított munkavédelmi kampány sikeresnek tekinthető, ugyanis az ágazatban történt munkabalesetek száma 2017-ben 30 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Ügynökség munkavállalói oldalának ügyvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az NGM munkavédelmi főosztályának jelentése szerint 2017-ben a munkavédelmi ellenőrzéseknél a legtöbb (4295) intézkedés a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegésével állt összefüggésben.
A 2019 októberében záruló kampány megvalósításáért Magyarországon az EU-OSHA nemzeti fókuszpontja felel, amelyet az NGM munkavédelmi főosztálya működtet. A kampányban az uniós országok mellett többek között Svájc és Norvégia is részt vesz, a rendezvénysorozathoz összesen 30 európai ország csatlakozott.