Amikor egy adott napon elért a koronavírus ellen beoltottak száma egy bizonyos mérföldkövet, akkor már másnaptól egy sor enyhítés lépett életbe. Így a hosszú izoláltságot követően hirtelen, egyik napról a másikra kaptuk vissza a szabadságunkat. Sokan azonban a felszabadultság és a boldogság érzése helyett mozdulatlanságba merevedtek. Azt tapasztalták, hogy a sok egyedüllét miatt állandósult a szomorúság, a fáradtság és a bágyadtság.
"Beletelt legalább 1-2 hónapba, hogy teljesen összeszedjem magam és ne mondjam le a programokat" - nyilatkozta egy fiatal lány az RTL Klub Fókusz című műsorának. Mint mondta, annyira hozzászokott az egyedülléthez, hogy szinte győzködnie kellett magát arról, hogy ismét szociális életet éljen - és nem ő az egyetlen, aki ezzel a problémával találta szembe magát a hirtelen jött szabadság miatt.
Amikor még az ágyból is nehéz kikelni
A fent leírt állapotot az angol szakirodalom languishing-nek hívja, amely magyarul annyit tesz: bágyadtság, dekoncentráltság, punnyadtság. A szakemberek szerint 2021-ben "népbetegséggé" válhat ez a probléma. Legjellemzőbb tünetei közé tartozik a koncentrálóképesség csökkenése és a lelkesedés hiánya. Akik ezt tapasztalják, úgy érezhetik, hogy még az ágyból is nehezebben kelnek ki reggelente, hiába érkezett meg a jó idő és nyitás.
A Fókusznak nyilatkozó klinikai szakpszichológus, Skultéti-Szabó Katalin szerint még a mentálisan legegészségesebb embert is megviselte az elmúlt másfél év, hiszen a koronavírus-járvány miatt folyamatosan különböző, korábban ismeretlen változásokhoz kellett alkalmazkodnunk. Kialakult ugyanis egy világkrízis, és nem volt más választásunk, mint betartani a szabályokat - ez a hosszan tartó szigor azonban az életünk és kapcsolattartási szokásaink mellett a pszichés állapotunkat is nagy mértékben befolyásolta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tartós szorongás mentálisan kimerítő
A szakemberek az elmúlt időszakban azt tapasztalják, hogy már nemcsak a koronavírus-fertőzésen átesett embereknél jelentkezik utóhatásként a krónikus fáradtság, hanem azoknál is, akik megúszták a betegséget. Ennek az az oka, hogy a tartós szorongás miatt mentálisan elfáradtak az emberek. Ez nem is csoda, hiszen a szorongás hatására megfeszülnek az izmok és felgyorsul a pulzus, ezen készenléti reakciók hosszú távú fenntartása pedig kifacsarja a szervezetet. Nem véletlen az sem, hogy a krízishelyzet során sokan fordultak pszichológushoz olyan mentális tünetekkel, amelyeket a pandémia előtt nem tapasztaltak. Az elmúlt időszakot egyébként a 14-25 éves korosztály élte meg a legnehezebben.
Ezekből tehát jól látszik, hogy bár az ember alapvetően társas lény, azért egy hosszú elszigetelődést követően nehezebb visszarázódni a régi kerékvágásba. Bármilyen furcsa is, sokan nem tudnak automatikusan és azonnal átkapcsolni az elzárkózó üzemmódról a felszabadultságra - ezt az új helyzetet épp úgy meg kell szokniuk, mint annak idején a szigorításokat.
Koronavírus: ijesztően sok kamasz akart öngyilkos lenni - olvassa el a részleteket!
