Testünkben a vénák, avagy visszerek feladata, hogy elszállítsák szöveteinktől a szén-dioxidot és az egyéb nemkívánatos, akár toxikus anyagcseretermékeket. A zavartalan véráramlást több tényező együttes munkája biztosítja ezekben az erekben, így lehetővé téve, hogy az "elhasznált" vér akár a gravitáció hatásával ellentétesen, felfelé is gond nélkül tudjon haladni a szervezetben. Ehhez a szív szívóerején túl elengedhetetlen, hogy a vénák fala ép és rugalmas legyen, a vénabillentyűk meggátolják a vér visszafelé áramlását, továbbá a környező izmok pumpafunkciója is fontos szerepet tölt be a folyamatban. Visszérbetegségről akkor beszélünk, ha a vénák kóros kitágulása miatt a vér áramlása zavart szenved, azaz gyengül az érintett végtag vérkeringése.
A problémára tünetként lilás, kidudorodó erek, lábdagadás, ödémásodás és fájdalom, bőrelszíneződés, viszketés hívhatja fel a figyelmet. Szövődményként fekélyesedés és trombózis is kialakulhat, így tehát összességében mindenképpen javasolt tudatosan odafigyelni a megelőzési és kezelési lehetőségekre. A visszérbetegség kockázatát az életkor és a genetikai adottságok egyaránt meghatározzák, ahogy nőknél is gyakrabban lépnek fel ilyen jellegű panaszok, különösen várandóssághoz kapcsolódóan. Ezek mind olyan rizikótényezők, amelyekre nincs érdemi kihatásunk. Nem úgy a továbbiakra, mint a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a gyakori hosszú ideig tartó ácsorgás vagy ülés. Rendszeres testmozgással már kialakult visszeresség esetén is sokat tehetünk a könnyű lábakért, hiszen az izmok pumpafunkcióját aktiválva felpezsdíthető a vérkeringés, ellensúlyozható a vérpangás.
Mindazonáltal nem minden mozgásforma segíti ezt a cél, mi több, egyes esetekben akár éppen ellenkezőleg hathat a sport, súlyosbítva a helyzetet. Kerülendő ugyanis minden olyan fizikai aktivitás, amely jelentősen fokozza a vénás vérnyomást. Tipikusan e körbe tartoznak például a nagy súlyokkal végzett edzésgyakorlatok, valamint az intenzív, megerőltető futás. Szintén érdemes óvakodni a melegben végzett testmozgástól, mivel az ilyen környezet is a vénák kitágulását segíti elő. Lássuk tehát, milyen egyéb mozgásformák jöhetnek szóba, amelyek megfelelnek a kritériumoknak.
Úszás
Dacára annak, hogy el kell hozzá menni egy uszodába, emiatt nem mindenki számára érhető el könnyen, az úszás a lista elejére kívánkozik számos előnyös tulajdonsága miatt. Először is a hűvös víz és a víz nyomása hozzájárul az erek összehúzódásához, szűküléséhez, felhajtóereje pedig a gravitáció hatását ellensúlyozva támogatja a visszerek véráramlását. Izmainkat természetesen úszás közben használjuk, ami az izompumpát is aktiválja, ugyancsak erősítve így a vérkeringést. Végezetül a nagyjából fekvő testhelyzet is jótékony hatású, mivel így jobban eloszlik az alsó végtagokra nehezedő véroszlop tömege.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyaloglás
Ha sportról van szó, sokan hajlamosak megfeledkezni a sétáról, pedig egy kifejezetten egészséges mozgásformáról van szó. Nem jelent túl nagy megterhelést, mégis serkenti mind a szívműködést és légzést, mind pedig az izmokat megdolgoztatja. Ezen felül kiválóan elrejthető a mindennapi tevékenységeink között, nem kell rá külön szabadidőt szánni. Elég, ha például munkába járva egy-két megállóval hamarabb szállunk le a buszról, vagy ha boltba menet inkább gyalog indulunk útnak ahelyett, hogy néhány utcányi távolságért autóba ülnénk. A lényeg, hogy összidőben legalább naponta fél órát szánjunk sétálásra. Hosszú távon ez mindenképpen segíti a visszeres panaszok enyhítését.
Kerékpározás és futás
Az alsó végtagok izompumpáját erősíti a biciklizés is, amely szintén nem túlzottan megerőltető mozgásforma, különösen, ha az egyéni igényeinknek megfelelően beállított szobakerékpáron végezzük. Ha esetleg edzőtermi környezetben gondolkozunk, úgy alternatívaként szóba jöhet az elliptikus tréner is. Mi több, valójában a futás sem tilos, ez esetben viszont fontos némi tudatos elővigyázatosságot betartani. Először is javasolt, hogy puhább felületen kocogjunk, például füvön vagy rekortán borítású futópályán. Érdemes továbbá sportboltban kompressziós vádlivédőt vagy térdzoknit is beszerezni, így helyettesítve az érfalak elvesztett feszességét.
Értorna
Az eddigiekkel ellentétben a vénás értorna révén még otthonról sem kell feltétlenül kimozdulnunk ahhoz, hogy átmozgassuk egy kicsit a lábizmainkat, felélénkítve így a vérkeringést. Az interneten számos gyakorlatsort találhatunk, a még biztosabb hatás érdekében viszont érdemes lehet gyógytornász segítségét kérni az optimális mozdulatok elsajátításához. A cél, hogy mindennap áldozzunk 15-20 percet egy kis tornázásra, hiszen ezáltal hozzájárulhatunk a vénás véráramlás fenntartásához, egészségünk hosszú távú megőrzéséhez.
