Egyes becslések szerint minden negyedik-ötödik ember érintett a visszérproblémában. A gond nem csupán esztétikai természetű, hanem egészségügyi kockázata is van.
Közbeszól a gravitáció
A visszér a nagy vénák és a felületesebb apróbb hajszálerek gyűjtőneve. Testünk sejtjeinek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállításának feladata a vérkeringésünkre hárul. A vénák feladata az, hogy a vért visszajuttassák a szívbe, ami egyszerű feladat, amíg a test könnyen regenerálódik. Ott kezdődnek a problémák, amikor a genetika és a gravitáció közbeszól. A vénákat billentyűk tagolják, ők a felelősek azért, hogy az erekben a vér egy irányba, a szív felé haladjon. A vénák tagolják továbbá a visszereket, így a bennük lévő vér súlya egyenletesen oszlik el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nőket inkább érinti
A visszér kialakulásának kockázata a nőket sokkal inkább érinti, éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, van-e ilyen genetikai örökségünk. A visszértágulat kialakulásának esélyei az érfalak vastagságától és ellenállóságától is függnek. A visszérproblémák a nőket sokkal inkább érintik, mégpedig azért, mert a nők izomzata gyengébb, és nehezebben tartják meg magukat a szövetek is. Ha tehát a családon belül visszér már előfordult, akkor hölgyek esetében ez a panasz nagyobb eséllyel fog kialakulni. Azonban ne feledjük: a visszér kialakulásában komoly szerepet játszanak a hajlamosító tényezők is: amennyiben a genetikai háttérhez nagyobb testsúly és állómunka is társul, a kockázat is sokkal nagyobb lesz.
Adjunk le!
Komoly problémával állunk tehát szemben akkor, ha az örökölhető seprűvénákhoz még komoly súlyfelesleg is társul, hiszen így nagy terhelés nehezedik a vénákra, és a visszerekre is. Örökletes a visszér vagy sem, mindenképp javasolt az életmódváltás: az egészséges étrend és a testmozgás, úszás vagy futás formájában. A testsúlyon pedig mindenképp faragjunk le, ezáltal visszerekre is kisebb terhelés fog jutni.
Irány a víz!
Visszereseknek az úszás a legjobb választás a mozgásra
Tény, hogy az örökletes tényezőkkel nem lehet harcolni, ám néhány dolgot jó betartanunk. Érdemes kerülni a hosszú idejű állást, a meleg fürdőket, mivel a melegben kitágulnak az erek, a vénák. Éppen ezért óvakodjunk a szaunától, a gőzfürdőtől, és a melegben végzendő sporttevékenységektől. Kifejezetten ajánlott viszont a végtagpolcolás, a kompressziós harisnya viselése, és reggel-este váltózuhanyt vennünk. A nőknél a terhesség fokozza a kialakulás kockázatát, de rossz hatással lehet a mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alkohol is. Éppen ezért kezdjünk el sportolni, mert nagyon fontos az érfal erősítése és a keringés javítása a visszérkezelés terén. Az úszás a legajánlottabb a gondokra, mert a vízi mozgásforma segít leginkább a vénás pangás megszüntetésében, és az izompumpa fokozásában. Úszáskor ráadásul a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a víz kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz.
Időben lépni
A tények tükrében sajnos kijelenthető, hogy a zavaró seprűvénák és visszerek kialakulása egyáltalán nem korfüggő, már fiatal korban is jelentkezhetnek. Azonban minél hamarabb észleljük a problémát, annál korábban elkezdhetünk tenni ellenük, sporttal, életmódváltással. A speciális krémek sokat segíthetnek az ödéma leapasztásában, és egyes új generációs tabletták jótékony hatással vannak a már kialakult visszérproblémákra , és stabilizálják a vénafalat. Mivel a magyar lakosság komoly százaléka visszérbeteg, nagyon fontos, hogy már az első tünetek megjelenésekor komolyan vegyük a betegséget, ugyanis a kezdeti, s csupán esztétikai szempontból zavaró problémák súlyosbodhatnak.
