Főleg a nők betegsége
Ki ne emlékezne még nagymamája visszeres lábára? Nem véletlenül ugrik be a nagymama, a visszeresség ugyanis fele annyi férfira jellemző, mint nőre. A nőknek pedig majdnem a fele számíthat rá, hogy élete során megjelennek a lábán a lilás pókháló- vagy seprűvénák, amelyek akár kacskaringós, csomókba gyűlt, kidudorodó erekké is változhatnak. És bár elsősorban az idősebb korosztálynak van rá esélye, 60 év felett ugyanis a népesség majdnem 60 százaléka érintett, egyre gyakrabban jelentkeznek 20-30 évesek körében is a tünetek. Összességében a magyar lakosság majdnem ötöde szenved tőle.
De mi is a visszér?
A vénák, vagy más néven vivőerek, a szövetek felől szállítják vissza az elhasznált, oxigénben szegény vért a szív és a tüdő felé. Ebben nemcsak egyfajta szívóerő nyújt segítséget, hanem az ereket körülvevő izmok pumpáló mozgása, valamint a vénákban lévő billentyűk működése is, amelyek meggátolják, hogy a gravitáció miatt visszafolyjon a vér a szövetek felé. Persze az, hogy az egyedfejlődés miatt az ember négy helyett két lábon jár, nem könnyíti meg a helyzetet: a tömegvonzás jelentős többletterhet jelent az alsó végtagoknak, és fokozza a vénákra nehezedő nyomást.
Ha a billentyűk nem dolgoznak megfelelően, a vénák falát alkotó kötőszövet meggyengül, és az izompumpa sem segíti kielégítően a folyamatot, a vér egy része visszaáramlik, amivel kitágítja a vénák falát. Ezt nevezzük visszérnek . A betegség pedig értelemszerűen nemcsak a bőr felszínéhez közeli hajszálereket, hanem súlyosabb esetben a végtagok belső rétegeiben futó úgynevezett mélyvénákat is érintheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nézzük az okokat!
Genetika. A visszerességet, pontosabban a vénabillentyűk elégtelen működését sokszor örököljük. Ilyenkor az egész szervezetben tapasztalható egyfajta kötőszöveti gyengeség, ami más betegségekben is megnyilvánul, például lúdtalpasság, aranyér, sérvek.
Életkor. Idővel az erek elvesztik rugalmasságukat, így a vénák kevésbé lesznek képesek a szív felé vezetni a vért.
Női nemi hormonok. A női nemi hormonok lazítják a vénák falát, így a tágabb érfalban már kevésbé működnek jól a változatlan méretű billentyűk. Terhesség alatt azonban nemcsak a megnövekedett hormonszint hat negatívan a véráramra, hanem az is, hogy a magzat növekedésével fokozódik a hasban a nyomás, ami annyira elszoríthatja a kismedence vénáit, hogy a láb ereiből nehezebben jut fel a vér a szív felé.
Fogamzásgátlók. A gyógyszeres fogamzásgátlás egyik köztudott kockázata a visszeresség - ugyancsak a megnövekedett hormonszint miatt.
Túlsúly. A pluszkilók a vénákat is megterhelik.
Dohányzás. Számos egészségromboló hatása mellett a cigaretta is rontja az erek rugalmasságát - ezzel járul hozzá a visszerek kialakulásához.
Álló- vagy ülőmunka. Ha sokáig egy pozícióban tartjuk a lábunkat, lelassul a vérkeringés, így a folyadék felgyülemlik az erekben, és tágítja a falakat. Ugyanezért nem ajánlják azt sem a nőknek, hogy sokszor tartósan keresztbe tegyék a lábukat.
Baleset vagy műtét. Ha a vénák megsérültek, és emiatt a billentyűk sem zárnak kifogástalanul, nemcsak visszeresség alakulhat ki, hanem vérrög okozta elzáródás, azaz mélyvénás trombózis is.
Előzzük meg!
Sport, fizikai aktivitás, rostban és vitaminban dús táplálkozás - nemcsak az egészségünket őrizhetjük meg a segítségükkel, hanem elébe mehetünk a visszerek kialakulásának is. De érdemes megfontolni, milyen (kényelmes, puha talpú) cipőt vagy harisnyát válasszunk, valamint ne legyünk finnyásak a hideg-meleg vizes váltózuhany alkalmazásával sem, mert nagyobb rugalmasságra ösztönzi a vénákat is. És ne felejtsük: az elhanyagolt visszérbetegség fájdalmas gyulladáshoz és néhány évtized alatt akár lábszárfekélyhez is vezethet.
