Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.
Mélyen fekvő fájdalomforrás
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavar áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van.
Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza.
Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
A visszértágulat mélyről jövő fájdalom is lehet
A vénás elégtelenség hosszú távon fekélyhez, trombózishoz is vezethet
A kezeletlen visszeres panaszok hosszú távon ülő- vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethetnek, mint a vénás fekély vagy a felületes, illetve mélyvénás trombózis .
A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések vagy bőrbehúzódás és -megkeményedés esetén érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.
Életmódváltás, vagy műtét? Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét? Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszér-elégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett.
Ennek alappillére a kompressziós terápia - beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát - ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszér-elégtelenség okozta panaszokat is - mondja dr. Kósa Éva.
A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok , úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.
Legjobban: