A visszérbetegség a magyar lakosság közel 20 százalékát érinti, átlagban azonban közel kétszer annyi nő szenved tőle, mint férfi. A problémát kezdetben még csak esténként jelentkező lábfájdalom , duzzadt végtagok, esetleg viszkető bőr jelzi. Később már a kitágult vénák is láthatóvá válnak a bőr felszíne alatt, jellemzően a combokon, lábszárakon és/vagy lábfejeken. Kialakulásának hátterében a meggyengült érfalak és vénabillentyűk állnak, melyek nem képesek megakadályozni a vér visszaáramlását. Amennyiben pedig az ereket körülvevő izmok sem segítenek pumpáló mozgással ezen a helyzeten úgy a pangó vér kitágítja előbb csak a kis, majd később a nagyobb ereket is.
Sőt, mivel nemcsak a vénás keringés, de jellemzően a nyirokkeringés működése is meggyengül az érintetteknél, így a méreganyagok sem tudnak arról a területről kiürülni, ami pedig gyulladásos folyamatokhoz vezethet. Fontos tudnunk, hogy a betegség kialakulására több tényező is hajlamosíthat, kezdve a genetikai adottságokkal, a túlsúllyal, a mozgásszegény életmóddal, az ülő vagy állómunkával, egészen a életkorig, mely alapvetően is befolyásolja a visszerek megbetegedésének kockázatát. Szerencsére azonban mind a megelőzésért, mind pedig a kialakult betegség karbantartásáért, a progresszió elkerüléséért is tehetünk. És érdemes is tennünk, hiszen ha elhanyagoljuk a visszérbetegséget, az akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet, mely legrosszabb esetben a végtag amputációjával is járhat.
Csak lassan, fokozatosan
Fontos, hogy akár a fent felsorolt rizikófaktorok megléte miatt, megelőzés céljából kezdünk mozogni, akár azért, hogy meglévő visszérbetegségünk további romlását megelőzzük (meggyógyítani az állapotot nem lehet), mindig tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét. Sőt, amennyiben már kialakult nálunk a visszeresség, esetleg gyulladt vénákkal is küzdünk, feltétlen konzultáljunk kezelőorvosunkkal, aki megfelelő instrukciókkal láthat el a fizikai aktivitás jellegével, gyakoriságával és a kezdő lépésekkel kapcsolatban is.
A séta ezért jó mindenkinek
A konzultáció azért is ajánlott, mert vannak mozgásformák, például a kocogás, vagy ugrásokkal járó tevékenységek, melyek ronthatnak a helyzeten, tehát nem ajánlottak. Ellenben például a séta korra, nemre, sőt testsúlyra való tekintet nélkül bárkinek ajánlott, ám annál is érdemes betartani néhány alapszabályt.
- Mindig kényelmes, a lábat jól tartó cipőt viseljünk.
- Fokozatosan növeljük a séták távolságbeli és időbeli hosszát.
- Válasszunk olyan, lehetőleg sík terepet, mely kezdetben nem túl megerőltető, ám, ha már rendszeressé tettük életünkben a mozgást, akkor később enyhébb emelkedőket, lépcsőket is megmászhatunk.
- Az orvosok azt ajánlják, ha tehetjük, napi 30-45 percet sétáljunk tempósan, mert a járásból adódóan a vádli izmai természetes pumpáló mozgást végeznek, mely serkenti a vérkeringést, ami a visszereknek is jót tesz.
Ha teheted, ússzál pár hosszt!
A séta mellett a másik alacsony intenzitású kardióedzés, mely a vénás keringésnek és a szívünknek is használ, az az úszás. Itt is figyeljünk a fokozatosságra, kezdetben váltogassunk 30 másodperc úszást 30 másodperc pihenéssel. Ezt érdemes lassan és folyamatosan fokozni, és mindig odafigyelni a megfelelő lábtempóra. A medencéből kilépve mind többször tapasztaljuk majd meg, milyen csodás érzés is, amikor ólomnehéz végtagok helyett könnyű lábakon járhatunk.
Biciklizés akár kint, akár bent
Akár a környéken tekerünk, akár a szobabiciklit preferáljuk, ez a mozgásforma szintén segíthet a lábaink izomzatának erősítésében, ami a keringésünknek is jót tesz. Arra azonban ügyeljünk, hogy inkább többször, rövidebb távokat teljesítsünk, a hosszú tekerés ugyanis, főleg ha közben előre dőlünk a kormányra, csökkentheti a lábunkban a vér áramlását. Ha nincs lehetőségünk, vagy nem tudunk kerékpározni, a hátunkon fekve, lábainkat felemelve is imitálhatjuk a tekerést a levegőben, ez is legalább annyira hatékony.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Klasszikus visszértorna
Bár kőbe vésett visszértorna nem létezik, vannak azonban olyan gyakorlatok, melyekből mi magunk is könnyedén összeállíthatjuk saját visszértornánkat, amit akár egy széken ülve, munka közben vagy otthon a tévé előtt, akár állva vagy fekve is elvégezhetünk. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze.
Lábemelés: az alapgyakorlat
A legegyszerűbb talán mind közül a lábemelés. Ez nemcsak erősíti, de nyújtja is a láb izmait. A gyakorlat elvégzéséhez feküdjünk hanyatt egy tornaszőnyegre vagy jógamatracra. Kezeinket helyezzük le a testünk mellé, vagy, ha gerincbántalmaink is vannak, akkor a fenekünk alá is tehetjük a kézfejeinket, így könnyítve meg a lábemelést. Egyszerre csak az egyik lábunkat emeljük fel lassan, kinyújtva, ameddig csak tudjuk. Majd tartsuk meg néhány másodpercig és utána engedjük vissza, szintén lassan óvatosan. Véletlenül se csapjuk a földhöz lendületből! Ismételjük meg a gyakorlatot másik lábunkon is, majd végezzünk ebből kezdetben csak 5-5 emelést, majd fokozatosan emeljük a szetteket 10-ig. Két szett között tartsunk rövid pihenőt.
Ha már lefeküdtél
Ha már úgyis fekszünk, érdemes átmozgatni a lábfejeinket is. Előbb feszítsük le azokat, finoman, ne okozzunk magunknak fájdalmat, majd a spiccelésből váltsunk pipálásba, amikor épp ellenkezőleg, visszafelé feszítjük lábfejünket, hogy az 90 fokos szöget zárjon be a lábszárunkkal. Ezt követően ellazított lábfejeinkkel körözhetünk is, sőt, lábujjainkat is érdemes átmozgatni ilyenkor.
Ülve, akár munka közben is végezhető
Ha egész nap ülünk, ez a gyakorlat akár észrevétlenül is elvégezhető az íróasztal takarásában. A bokáink nyújtása, a lábfejek körzése javítja a lábak, sőt az egész test vérkeringését. Ehhez, ha tehetjük vegyük le a cipőnket. Majd előbb az egyik, utána a másik irányba körözzünk a lábfejünkkel, lassan óvatosan. Ismételjük meg a gyakorlatot néhányszor, akár a nap folyamán többször is.
Egy helyben állva is csinálhatod
Azok, akik egész nap egy helyben állnak, tudják csak igazán, milyen megterhelő tud lenni ez a lábak számára. Szerencsére van olyan gyakorlat, melyet kimondottan nekik "találtak ki", de persze bárki, bármikor, bárhol elvégezheti. Ez nem más mint a lábujjhegyre állás, ami közben a vádlik izmai megfeszülnek. A legjobb, ha ezt is mezítláb tudjuk végezni, de bármilyen kényelmes, lapos talpú cipőben gyakorolhatjuk. Ha bizonytalanok vagyunk egyensúlyunk megőrzésében, kapaszkodjunk meg a falban, pultban, vagy egy stabil székben. A gyakorlat a maga egyszerűségében nagyszerű, fokozza a vérkeringést és erősíti a vádli izmait. Álljunk egyenesen, lábfejeink között legyen egy kis hely. Ha szükséges, kapaszkodjunk meg, majd lassan, gördülve álljunk lábujjhegyre és maradjunk is úgy néhány másodpercig. Utána szépen lassan engedjük vissza a sarkunkat a talajra, ügyeljünk arra, hogy ne huppanjunk vissza. Ezt ismételgessük többször egymás után.
Ez is érdekelhet
Mit tehetsz még?
A mozgás mellett érdemes odafigyelnünk a táplálkozásra és folyadékfogyasztásra, a kellemetlen panaszok csökkentésére pedig alkalmazhatunk érvédő, az ér rugalmasságát erősítő, keringést fokozó visszértablettát is. Ügyeljünk az egészséges testsúly elérésére és megtartására. Keringésünket serkenthetjük finom masszírozással, melyhez használhatunk arra alkalmas krémeket. Ajánlott kipróbálni a hideg-meleg váltózuhanyt, és éjjelente a felpolcolt lábak abban is segítenek, hogy alvás közben se pangjon a vér az ereinkben.
Legjobban: