Az elmúlt húsz évben a szélsőséges aszályok és felhőszakadások intenzitása élesen nőtt a Nature Water szakfolyóirat friss számában publikált tanulmány szerint. A szerzők rámutattak, hogy ez nem csupán a rendkívüli időjárási események megszaporodását jelenti, mert a szélsőséges időjárás infrastrukturális károkat is okozhat, valamint humanitárius válságokhoz, konfliktusokhoz vezethet.
A Föld vízháztartását két műholddal az úgynevezett GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) kíséri figyelemmel: a program a Föld vízkészletében bekövetkező változásokat méri, vagyis azt, hogy mennyi a víz a felszínen és a föld alatt, beleértve a talajvizet, felszíni vizeket, jeget és havat. A műholdas megfigyelésen alapuló tanulmány adatai megerősítik a tudósok szerint, hogy az emberi tevékenység okozta üvegházgáz-kibocsátás a felhőszakadások és aszályok gyakoriságát és intenzitását is növeli. Matthew Rodell, a tanulmány szerzője, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Goddard Űrközpontjának földtudományi igazgatóhelyettese kiemelte: meglepte, hogy a megfigyelt időjárási események globális intenzitása mennyire erős kapcsolatot mutatott a globális átlaghőmérséklettel. Ez az erős összefüggés arra utal, hogy a globális felmelegedés folytatódása több aszályt és sok szempontból súlyosabb esőzéseket okoz majd.
A kutatók 2002 és 2021 között 1056 időjárási eseményt vizsgáltak egy olyan algoritmus segítségével, amely kimutatta, hogy a szárazföld hol volt jóval vizesebb vagy szárazabb a normálisnál. Kiderült, hogy a vizsgált időszakban a legszélsőségesebb esőzések Afrika Szaharától délre fekvő térségében fordultak elő, de 2018-2021 között Észak-Amerika középső és keleti részén, valamint 2011-2012 között Ausztráliában is voltak szélsőséges esőzések. A legnagyobb aszály 2015-2016-ban Dél-Amerika északkeleti részén pusztított, de 2019 óta Brazília Cerrado régiójában is rendkívüli a szárazság, valamint az amerikai délnyugaton is akkora az aszály, hogy két nagy amerikai vízgyűjtő, a Mead-tó és a Powell-tó vízszintje is veszélyesen lecsökkent, és a vízhiányt az idei nagy esőzések sem tudták pótolni.
A szárazságok előfordulásának gyakorisága tíz százalékkal haladja meg a szélsőséges esőzésekét. A kétféle időjárási jelenség területi kiterjedésében, valamint abban, hogy meddig tartottak, azonban nem volt jelentős eltérés. A melegebb légkör miatt a száraz időszakokban gyorsabban párolog a víz. A melegebb légkörben több a vízgőz, ami heves esőzéseket okoz. „A jövőben a vízkészletekkel való gazdálkodás és az árvízvédelem szempontjából figyelembe kell venni, hogy a szélsőséges esőzések intenzívebbek, az aszályok pedig még súlyosabbak lesznek” – hangsúlyozta Richard Seager, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.
A tanulmány több olyan módszert is ajánlott, amely csillapíthatja az aszályok és az árvizek hatását. Például az árvizeket fel lehetne használni a víztartó rétegek feltöltésére és a talaj minőségének javítására, a jobb talaj ugyanis a vizet is könnyebben nyeli el, valamint több szén-dioxidot tud megkötni.