Napjaink egyik legfontosabb problémája a klímaváltozás: szinte mindennap hallunk, látunk valamit azzal kapcsolatban, hogyan hat a Földre az említett folyamat. Arról azonban már némiképp kevesebb szó esik, hogy az emelkedő tengerszint vagy magasabb hőmérséklet hogyan befolyásolja – akár közvetett, akár közvetlen módon – az egészségünket. Az Everyday Health orvos által lektorált cikkében hat pontba szedte a negatív hatásokat, az alábbiakban ezeket soroljuk fel.
1. Az emelkedő hőmérséklet ronthat az alvásminőségen
A One Earth 2022 májusában megjelent tanulmánya szerint az emelkedő hőmérséklet miatt 2099-re évente 50-58 órányi alvásidőt veszíthetünk el fejenként. Mint arra Surili Sutaria Patel környezetvédelmi aktivista, a Metropolitan Group alelnöke felhívja a figyelmet: a hőségben nehezebben alszunk el, és a pihenésünk is nyugtalanabb, főleg akkor, ha nem tudunk szellőztetni, vagy nincs ventilátorunk, klímánk. A szakember úgy véli, különösen rosszul járhatnak azok, akik városban laknak. Az ok az úgynevezett városi hőszigethatás , ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minél nagyobb egy település, annál melegebb van a beépített területein.
A One Earth tanulmánya egyébként idéz olyan kutatásokat, amelyek megállapították: a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás összefügg a kognitív funkciók romlásával, a fertőzésekkel szembeni csökkent immunitással, valamint a szívproblémák és mentális egészségügyi problémák megnövekedett kockázatával.
2. A változó időjárás fokozhatja a fertőző betegségek terjedését
Dr. Linda Rudolph, a Közegészségügyi Intézet Éghajlatváltozási és Egészségügyi Központjának igazgatója azt mondja: kutatások szerint az emelkedő hőmérséklet és a csapadékmennyiség változása miatt olyan régiókban is elterjedhetnek a betegségeket – például maláriát, dengue-lázat vagy Lyme-kórt – terjesztő kullancsok és szúnyogok, amelyek korábban nem voltak ebből a szempontból veszélyeztetettek. „A melegebb hőmérséklet azt is befolyásolhatja, hogy egyes kórokozók – például az ételmérgezést okozó baktériumok – milyen gyorsan növekednek és szaporodnak” – teszi hozzá dr. Rudolph.
A szakember rámutatott továbbá, hogy az éghajlatváltozás nemcsak az állatokat, hanem az embereket is vándorlásra kényszeríti. Ennek következményeként pedig olyan betegségekkel kerülhetünk kapcsolatba, amelyekkel korábban talán nem is találkoztunk.
3. A légszennyezés megnehezítheti a légzést
A légszennyezés több légzőszervi betegséggel is összefüggésbe hozható. „A melegebb hőmérséklet növeli az ózonszennyezés mértékét, amely károsítja a légutakat, és súlyosbítja az asztmát, valamint az olyan krónikus tüdőbetegségeket, mint a tüdőtágulat és a hörghurut” – sorolja dr. Rudolph, majd úgy folytatja: „Az éghajlatváltozás növeli az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, amelyek hatalmas mennyiségű füstöt bocsátanak ki. Ez a füst szálló porral terhelt, a szálló por pedig amellett, hogy megemeli a korai halál kockázatát, súlyosbítja az asztmát, növeli a szívroham rizikóját, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is.”
4. A növekvő pollenmennyiség súlyosbíthatja az allergiát és a különféle bőrbetegségeket
„A melegebb hőmérséklet azt is jelenti, hogy a növények több pollent termelnek – nem véletlen tehát, hogy sok allergiás a tünetei romlását, valamint az allergiaszezon meghosszabbodását tapasztalja” – emeli ki dr. Rudolph. De nem csak az allergiások helyzete lesz egyre nehezebb és nehezebb: egy, az Allergologie Select című szaklapban 2021-ben megjelent tanulmány arra jutott, hogy az említett változások egyes bőrbetegségeket, például az ekcémát is súlyosbíthatják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
5. A klímaszorongás ronthatja a mentális egészséget
Az utóbbi időben egyre nagyobb mértéket ölt az úgynevezett klímaszorongás , azaz a klímaváltozás miatt kialakuló szorongás. Az érintettek izzadni vagy szédülni kezdhetnek tőle, de felléphet álmatlanság vagy akár pánikroham is. A jelenség állandó stresszel is társulhat, ez pedig hosszú távon igen káros az egészségre nézve. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul egyre több a természeti katasztrófa, amelyek túlélése szintén megtépázhatja a mentális egészséget. A Psychiatric Quarterly című folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a túlélőknél poszttraumás stressz szindróma, szorongás alakulhat ki, sőt, megnőhet a szerhasználat valószínűsége is.
6. A magasabb hőmérséklet súlyosbíthatja a krónikus betegségeket
„Az extrém hőség negatív hatással van a szervezet belső hőszabályozására, ami különösen rosszul érinti a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. Ők jóval sebezhetőbbek a kiszáradás, a hőguta és a hőstressz szempontjából” – hangsúlyozza Patel. Az éghajlatváltozásról azt is régóta tudják, hogy összefüggésbe hozható a daganatos betegségek megnövekedett kockázatával, sőt, ronthatja a betegek prognózisát is. Emellett a cukorbetegségre is kedvezőtlen hatással van.
Hogyan csökkenthetjük az ártalmakat?
Az Everyday Health cikke a fentiek mellett arra is kitért, milyen módszerekkel küzdhetünk a klímaváltozás ellen, csökkentve ezzel a bolygót és az egészségünket érő ártalmakat. Mindenekelőtt fontos tisztában lennünk azzal, milyen szerepet játszik a klímaváltozás a jóllétünkben: érdeklődjünk orvosunknál, milyen típusú riasztásokra, időjárási eseményekre kell figyelnünk, ha a hőségről vagy éppen a pollenterhelésről van szó. Az is sokat jelent, ha megpróbálunk kevesebb húst enni. Egy, az Advances in Nutrition című szaklapban 2020-ban közzétett kutatás szerint a húsban szegény, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár együtt, emellett a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
Ez is érdekelhet
Igyekezzünk minél kevesebb egyszer használatos műanyagot használni, ezek ugyanis rendkívül káros hatással vannak a környezetre, különösen a vízi környezetre és az emberi egészségre. Ha megoldható, járjunk kevesebbet autóval, és részesítsük helyette előnyben a biciklit – ezzel a lépéssel szintén csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Végül, de nem utolsósorban, amennyiben lehetőségünk van rá, ültessünk minél több fát. A faültetés, feltéve persze, ha jól csináljuk, legalább részben kompenzálhatja a légkörbe bocsátott szén-dioxidot, amely az éghajlatváltozás fő motorja.
