Mint azt korábban megírtuk, 2021 volt a hatodik legmelegebb év a Földön a mérések 19. századi kezdete óta. Intő jel az is, hogy az iparosodás kora óta az utóbbi hét-nyolc év hozta a legmagasabb hőmérsékleti adatokat a glóbuszon. A számok az emberiség felelősségére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy minél gyorsabb változások kellenek az elhatalmasodó klímakatasztrófa mérséklése érdekében.
Az éghajlatváltozás tehát számos tekintetben súlyos kockázatokat hordoz magában, a változásokat pedig egyre inkább a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Mint például arra Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa egy tavaly tavaszi cikkében rámutatot t, Magyarországon a nyarak átlagos hossza mintegy 50 nappal bővült az elmúlt öt évtized során. Az előrejelzések szerint az évszázad végén már féléves nyarakra lehet számítani az északi féltekén, miközben a telek alig két hónaposra rövidülnek. Ráadásul a klímaváltozás nem az egyetlen globális veszély, amely az emberi tevékenységhez köthető. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint csak a légszennyezés mintegy hétmillió ember halálát okozza évről évre, de a talaj és a vizek szennyezése is egyre nagyobb mértéket ölt.
Miért tegyünk saját otthonunkban a bolygóért?
"A napjainkra kialakult fogyasztási kultúra iszonyatosan nagy terhet ró a bolygóra, ezáltal nyilván saját magunkra is veszélyt jelent, hiszen mindannyian itt élünk. Problémát jelent a túlfogyasztás: sokkal többet fogyasztunk mindenből, mint amennyire valójában szükségünk lenne. Márpedig minden terméknek rendkívül szerteágazó a környezetterhelő hatása mind az előállítása, mind a használata során, majd miután eldobtuk, hulladékként is" - hívta fel a figyelmet Andacs Noémi. Hozzátette, a Tudatos Vásárlók tapasztalatai is azt mutatják, sok ember érzi úgy, hogy nagyon marginális az egyéni beleszólási lehetőségük a globális folyamatokba. A tehetetlenség érzése pedig megakadályoz minket abban, hogy a környezettudatosság jegyében változtassanak az életükön. Csakhogy a szakember szerint egyáltalán nem igaz, hogy ne tehetnénk semmit.
A városban sem büdös a komposztálás
Budapest több pontján is működnek olyan közösségi fenntartású komposztpontok, ahol a háztartásokban felhalmozódó, szerves hulladékból a növények számára fontos humusz képződhet. Mit szabad ezekbe a tárolókba beleönteni, miért ne komposztáljunk például egzotikus gyümölcsöket? Szakemberrel beszélgettünk.
"A hároméves fiam is tudja, hova gyűjtjük a műanyagot"
Napjaink egyre sürgetőbb kérdése, miként élhetjük környezettudatosan életünket. Bolygónk élhetősége és jövője szempontjából fontos, hogy nyitottak legyünk a téma iránt. Hogy ez pontosan mit jelent egy átlagos háztartásra nézve, arról egy fiatal édesanyával beszélgettünk, aki évek óta elkötelezetten törekszik arra, hogy családjával minél kevésbé terheljék a környezetet.
Csomagolásmentes boltok: hasítanak vagy csődbe mennek?
Vegyes a kép a hazai csomagolásmentes boltok háza táján. Az első fecskék 2018-ban nyitottak, számuk folyamatosan növekszik, jelenleg már minimum 50 csomagolásmentes bolt található az országban. A járvány megakasztotta a bővülést, sok bolt tönkre is ment, idén viszont új lendületet kaphat ez a teljesen új üzletág.
Kifejtette, érdemes belegondolni abba, hogy milyen szinteken lehetne új mederbe terelni, illetve visszafordítani a jelenlegi környezetpusztító folyamatokat. E tekintetben három belépési pontot különböztethetünk meg. Az első szint a kormányzati szint, amely a fenntarthatóságot szem előtt tartó kormányzati intézkedéseket és azok ellenőrzését, betartatását foglalja magában. A második szint a nagyvállalatoké, amelyek maguk is átalakíthatják pazarló termelési struktúrájukat. Végül a harmadik lépcső pedig az egyén szintje. "Lássuk be, az első kettő szint működésébe csekély a beleszólásunk. Természetesen lehet petíciókkal és demonstrációkkal próbálkozni, csakhogy ezek hatása jellemzően elég kicsi. Hosszú folyamat és rengeteg kampányolás révén lehet itt csupán változásokat elérni. Az egyén szintjén viszont megvan az a szabadságunk, hogy a saját háztartásunkban azt tehetünk, amit csak szeretnénk" - hangsúlyozta a TVE munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hozzátette, a Tudatos Vásárlók több mint egy évtizede hívta életre Magyarországon ÖkoKör programját, amelynek keretében a fenntartható háztartás kialakításáról tartanak képzéseket olyan jelentkezők számára, akik a képzés végeztével saját családtagjaik, ismerőseik körében toboroznak öt-nyolcfős munkacsoportokat, önképző köröket. A csoportok néhány hétig heti egy-egy alkalommal összeülnek, hogy kötetlen beszélgetések során új praktikákat ismerjenek meg életmódjuk zöldebbé tételéhez, illetve megvitassák egymással addigi tapasztalataikat, sikereiket és kudarcaikat. Amikor a program elérte az ezer csatlakozott háztartást, az egyesület készített egy részletes kimutatást a résztvevők által elért eredményekről. Ebből kiderült, hogy egy három hónapos periódus alatt az ezer háztartás némi tudatossággal és odafigyeléssel mintegy négy tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól, azaz ekkora léptékben sikerült csökkenteniük a pazarlást az ÖkoKör előtti rutinjukhoz képest. Emellett kilenc tonnával csökkent a vegyes háztartási hulladékuk mennyisége, 150 ezer liter vizet spóroltak meg, valamint 10 ezer flakonnal csökkent az otthon tartott háztartási vegyszereik mennyisége.
"Külön-külön egy-egy emberről beszélünk, de ha az eredményeik összeadódnak, akkor máris jól látszódik, micsoda tetemes hatásról van szó. Fontos látnunk azt, hogy egyéni vásárlásainkból, cselekedeteinkből végül milyen hatalmas mennyiség adódik össze" - mutatott rá a szakértő. Leszögezte, a fenti döbbenetes számok csupán ezer háztartás három hónapra vonatkozó adatait tükrözik, miközben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ra vonatkozó adatai alapján több mint 4,1 millió különálló háztartással számolhatunk.
Mivel tehetjük zöldebbé háztartásunkat?
Ökolábnyomunkat étkezésünk megreformálásával csökkenthetjük a leggyorsabban és legdrasztikusabban. Ebben a húsmentességre törekvés jelent valóban erőteljes eszközt, mivel a hús előállítása hatalmas környezetterheléssel jár a növényi eredetű táplálékokhoz viszonyítva. Nem feltétlenül szükséges, hogy egyik napról a másikra teljesen elhagyjuk étrendünkből a húst, de igyekezzük nagyobb arányban a szezonális zöldségekre alapozni étkezésünket. Ha csupán heti egy-két húsmentes napot be tudunk iktatni az életünkbe, azzal máris nagy lépést tettünk a fenntarthatóság felé. Hasonló elgondolás mentén törekedjünk arra is, hogy minél kevesebb élelmiszert kelljen kidobnunk a szemétbe. Érdemes megemlíteni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint harmadáért az élelmiszer-termelés felel globálisan. Tervezzük meg előre vásárlásainkat, és figyeljünk arra, mi vár még felhasználásra a hűtőben és a kamrában, hogy a lejárat előtt elfogyjon az összes megvásárolt élelmiszerünk.
Ugyancsak fontos az energiafogyasztás, ahol már nehezebb dolgunk van. Otthonunk leszigetelése, vagy például napelemek telepítése nagyobb beruházást igényel, így érhetően hosszú távon lehet ebben gondolkodni. Rövid távon is hasznos ugyanakkor, ha a téli időszakban nem fűtjük fel otthonunkat 24-25 Celsius-fokig, csupán 20-21 fokra, és inkább felveszünk egy pulóvert, ha fázunk. A beltéri hőmérséklet 1 fokkal történő felmelegítése átlagosan 8 százalék pluszenergiát igényel, azaz néhány fokkal hűvösebb környezet mellett jelentős megtakarítást érhetünk el. Ugyanígy nyáron is érdemes megfontoltan használni a légkondicionáló berendezéseket. Az energiafogyasztás mellett vízfogyasztásunkat is visszafoghatjuk némi tudatossággal. A többi között segíthet ebben, ha a kádban fürdés helyett inkább a gyors zuhanyzást választjuk, ha feleslegesen nem folyatjuk a csapot akár mosogatás vagy kézmosás, fogmosás közben, valamint kertes házaknál a növények öntözéséhez érdemes felszerelni egy esővízgyűjtőt.
"Évről évre körülbelül 5 százalékkal emelkedik a háztartási vegyszerek használatának mértéke. A reklámok hatására otthonunk minden részére külön tisztítószert vásárolunk, ami értelmetlen túlfogyasztáshoz vezet. Lássuk be, nincs szükség külön tisztítószerre a fürdőszobai csempéhez, a konyhai felületekhez, a csaptelepekhez vagy a mellékhelyiséghez, hiszen néhány alapvető tisztítószerrel mindenhol ki tudnánk takarítani. Mindez kevesebb vegyszert, egyszersmind kevesebb műanyagflakont és hulladékot is jelentene. Ha pedig környezetbarát termékekre is váltunk, akkor még kevesebb méreganyagot juttatunk az élővizekbe" - szögezte le Andacs Noémi.
Kitért rá, a tisztítószerek piacán egyre gyakoribb a "zöldre festés" gyakorlata, amikor a gyártók különböző vizuális és nyelvi elemekkel igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy termékük környezetbarát, miközben nem feltétlenül felel meg az ehhez szükséges kritériumoknak. Éppen ezért a TVE azt javasolja, vásárlás során keressünk az EU Ecolabel címkét a tisztítószereken, amely európai uniós jogszabály alapján igazolja, hogy az adott termék kedvezőtlen környezeti hatásai lényegesen alacsonyabbak, mint a hasonló célt szolgáló többi terméké.
Közösségben könnyebb az átállás
"Problémát jelenthet életmódunk megváltoztatásában, hogy egyedül nem könnyű megtalálni, hogyan induljunk el. Hogyan találjam ki magamtól, hogy például mossak-e bolti mosószer helyett mosószódával? Milyen vegetariánus ételeket vezessek be az étrendembe heti kétszer? Azt látjuk, hogy ebben sokat segíthet a közösség. Legyen az akár csak egy online csoport, ha valaki be tud kapcsolódni egy ilyen közösségbe, az már egy hatalmas lökés lehet, amellyel el lehet indulni a változás útján. Amint aztán kialakul pár jó szokás, hamar rutinná válhat, végleg beépülve a magatartásunkba" - így a szakember.
Ez is érdekelhet
Kifejtette, mára számos vlog és blog indult a témában, de Facebook-csoportokban is hasznos információkra találhatnak a témával kapcsolatban, akik még csak most ismerkednek a fenntartható életmóddal. A Tudatos Vásárlók ÖkoKör programja két tematikában, így az egészséges és klímabarát étkezéssel, valamint a környezetbarát otthoni takarítással kapcsolatban is rendszeresen indít új önképző csoportokat, amelyekhez bárki csatlakozhat akár csoportvezetőként, akár résztvevőként.
