Egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban - mutatott rá Kék Bolygó című podcastjében Áder János. Az adásban Radics Kornélia ezt megerősítve elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a világon 1,1 Celsius-fokos, a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés.
Sokkal több a szélsőséges időjárási esemény
Az államfő szerint 20 éve nem volt ilyen hűvös az április , mint idén, és a május is meglehetősen hűvös, csapadékos volt. Miközben az elmúlt években ahhoz szoktunk, hogy a május már inkább nyári hónapnak számított. Radics Kornélia hozzátette: az elmúlt két évben is hűvös volt a május, 2018-ban viszont kiemelten meleg volt a tavasz, ez pedig az időjárás szélsőségességét erősíti.
A beszélgetés során arra is magyarázatot adtak, mi okozza, hogy míg a Kárpát-medencében áprilisban, májusban hűvös időjárás volt, addig ugyanezen időszakban az Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok dőlnek meg. Ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a hideg levegőt az Északi-sarkkör felett. Ha viszont ez valamilyen okból meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul, és ez okozza a különböző váratlan időjárási helyzeteket például Európában. Bizonyos tekintetben ahhoz hasonlítható a jelenség, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitva hirtelen kiszabadul a hideg levegő, ezért a meleg levegő pedig máshol keres utat magának.
Radics Kornélia megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés valóban felgyorsult. Sokkal gyakoribb és intenzívebb változások jellemzik az időjárást, és ez szélsőségekben jelentkezik. Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. A csapadék mennyiségében ugyan nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az óceáni áramlások időzített bombák
Az éghajlatváltozás okozói között az üvegházhatású gázokról, leggyakrabban a szén-dioxidról beszélnek. Pedig a metán és a víz szerepe is fontos. Ráadásul a metán sokkal komolyabb bajt idézhetne elő. Azért a szén-dioxid van mégis a középpontban, mert míg a víznek 7 nap, a metánnak 9 év a légköri tartózkodási ideje, addig a szén-dioxidnak körülbelül 150 év.
Áder János "időzített bombaként" említette, hogy a Föld fagyott rétegei alatt lévő metán a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen kitörhet. Ezt Radics Kornélia valós veszélynek nevezte, hozzátéve, hogy ezért figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj) olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe jutása.
Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok számára az óceáni áramlások jelentik az "időzített bombát". Az óceáni vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy a kontinensen miként alakul az időjárás. A hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és változik a savassága. Ha pedig változik a víz koncentrációja, akkor akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek.
