A szakemberek szerint a klímaválságot és a biodiverzitás válságát egy érem két oldalának kell tekinteni. Ellenkező esetben az egyik válság feltételezett megoldása súlyosbíthatja a másikat - olvasható az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által most bemutatott közös jelentésben. A két testület első alkalommal tanácskozott közösen az egymással szorosan összefonódó válságok megoldásáról.
A jó fajvédelem a klímát szolgálja - hangsúlyozták a kutatók, akik szerint a világ vízi és szárazföldi területeinek 30-50 százalékát kellene védelem alá helyezni. Jelenleg a szárazföldi területek 15, az óceánok területének csupán 7,5 százaléka védett. Támogatni kell a körkörös gazdaságot, hogy kevesebb forrás kihasználására legyen szükség. A világnak el kell hagynia az eldobható termékek használatát. Meg kell akadályozni a túlhalászatot, az erdők irtását és a termőföldek túltrágyázását.
"A klímavédelemre gyakran a fajok védelme nélkül tekintenek, ezen változtatni kell" - mondta Hans-Otto Pörtner klímakutató, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) szakembere, a tanulmány egyik szerzője. A mindkettő helyreállításában segítő intézkedések között nevezte meg a tudós a mocsarak helyreállítását, ezek ugyanis sok klímakárosító szén-dioxidot képesek megkötni, ugyanakkor biotópot (zárt élőhelyet) jelent sok faj számára. A klímavédelmi intézkedések káros hatásai között nevezték meg az elektromobilitást. Bár kíméli a környezetet, ha elektromos motorokat használnak a belső égésű motorok helyett, az akkumulátorokhoz viszont olyan nyersanyagokra van szükség, amelyek bányászata káros hatással van a környezetre és az emberekre is.
A fajok eltűnésének sok oka van: a többi között a mezőgazdaság és a városok terjeszkedése, a tengerek túlhalászata, a környezetszennyezés és a klímaváltozás. Az emlősök, madarak , hüllők, kétéltűek és halak száma 68 százalékkal esett vissza 1970 és 2016 között a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint. Az évmilliók során mindig haltak ki fajok és keletkeztek újak, a mostani eltűnés azonban ezerszer-tízezerszer gyorsabban zajlik, mint ahogyan emberi hatás nélkül történne - vélik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakemberei.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
