A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája. A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás - olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján.
A vadászat a legnagyobb fenyegetés
A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás és vadászat a felelős. A súlyosan veszélyeztetett makifajok közé került a világ legkisebb főemlőseként számon tartott Microcebus berthae is, amely mindössze 10 centiméteres. Afrika más részein a főemlősfajok nagyjából 53 százalékát - 103-ból 54-et - fenyegeti a kihalás. A kontinens egész területén a vadászat és az élőhelyek elvesztése jelenti a legnagyobb fenyegetést a főemlősökre.
A klímaváltozás is közrejátszik
Az északi simabálna (Eubalaena glacialis) besorolása is veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre változott az aktualizált listán. Az állatok összpopulációja nagyjából 15 százalékkal csökkent 2011 óta: a becslések szerint 2018 végére kevesebb mint 250 felnőtt példány maradt.
A populációcsökkenés hátterében a halászhálóba gabalyodás és a vízi járművekkel való ütközés miatti magasabb halálozás, valamint az alacsony reprodukciós ráta áll. A klímaváltozás okozta magasabb vízhőmérséklet miatt a bálnák elsődleges táplálékául szolgáló fajok valószínűleg északabbra vándorolnak a nyári hónapokban, ahol azonban a bálnák nagyobb eséllyel ütköznek össze hajókkal vagy gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Egykor sok volt, most 30 éven belül kihalhat
Az egykor Európában és Oroszországban is nagy számban előforduló mezei hörcsög (Cricetus cricetus) populációi mostanra drasztikusan megtizedelődtek a faj egész elterjedési területén. A populációcsökkenés hátterében valószínűleg az alacsony szaporodási ráták állnak, aminek lehetséges okai közé tartoznak az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés is. A szakemberek szerint megfelelő intézkedések hiányában a faj 30 éven belül kihalhat.