A vizsgálat eredménye illusztrálja, hogy az emberi tevékenység okozta katasztrófák egymással összeköttetésben vannak, egymásra épülnek és megteremtik jövőbeli katasztrófák alapjait - közölte az egyetem. A vizsgált katasztrófák között voltak az Amazonas térségében pusztító erdőtüzek, az Északi-sarkvidéken tapasztalt hőhullámok, a Kelet-Indiában és Bangladesben pusztító Amphan ciklon, a texasi hideghullám, az afrikai sáskajárás, a bejrúti kikötőben történt robbanás és a koronavírus-járvány is.
A bejrúti robbanás következményeit is súlyosbította a koronavírus
"Nagyon különböző eseményeket választottunk ki. Szándékosan nem csak olyan eseményekre esett a választásunk, amelyek nyilvánvalóan összefüggnek a klímaváltozással" - mondta Sebesvári Zita, az ENSZ Egyetem vezető kutatója. A jelentés bemutatja, hogyan erősítik egymást kölcsönösen az egyes katasztrófák. Példaként említik a koronavírus-járványt és az Amphan ciklont. Amikor a ciklon megjelent a térségben, a távolság és a higiénia miatt aggódva az emberek nem vonultak el a menedékhelyekre, a veszélyes helyeken maradtak. A ciklon maga pedig rontott a járvány elleni harc feltételein, mivel károkat okozott az egészségügyi központokban. A fertőzöttek száma megemelkedett.
Az afrikai sáskajárás leküzdésére is rossz hatással volt a világjárvány. "A koronavírus miatt késtek vagy egyáltalán nem érkeztek meg a járvány leküzdéséhez szükséges eszközök. A szakértők sem tudtak elutazni a térségbe, vagy késve érkeztek" - fejtette ki a szakértő. A bejrúti robbanás következményeinek kezelését is hátráltatta a járvány, hiszen a kórházak már így is tele voltak.
"Minden katasztrófa az emberi tevékenységből származik"
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koronavírus egyfajta katalizátora a katasztrófáknak - állapította meg az Interconnected Disaster Risks című jelentés , amely három konkrét okot nevez meg a legtöbb vizsgált katasztrófa felelőseként: ezek az üvegházhatású gázok, a nem megfelelő katasztrófakockázat-menedzsment, valamint a politikai döntések során a környezeti előnyök és költségek nem megfelelő egyensúlyozása. "Végeredményben minden katasztrófa az emberi tevékenységből származik. Ebben az értelemben nincsenek természeti katasztrófák, csak természeti veszélyek. És aztán attól függ, hogyan bánik velük az ember" - fogalmazott a szakember.
A jelentés készítői szerint ugyanakkor pozitívum, hogy nemcsak a problémák, de a megoldások is összefüggésben vannak egymással. Az üvegházhatású gázok csökkenésének "messzire mutató pozitív hatása" lenne. Így minden ember befolyásolhatja a katasztrófákat a saját viselkedésével.
