A határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben: a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India, Japán tartózkodása mellett. Oroszország azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi és klímavédelmi kérdésekkel más ENSZ-szervek foglalkoznak. Kiemelendő, hogy a kormányközi testület határozatai bár erkölcsi szempontból mérvadók, nem bírnak kötelező erővel - mindemellett szigorúbb szabályozások alapjául szolgálhatnak.
Történelmi áttörés
David Boyd, a világszervezet emberi jogokért és környezetvédelemért felelős különleges jelentéstevője történelmi áttörésről beszélt a pénteki határozat kapcsán. "A világ jövője mától valamivel rózsásabban hat" - vélekedett a diplomata.
A határozat elfogadását követően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléstermében percekig tapsoltak a jelenlévők. A testület egyben létrehozta a klímavédelmi különleges jelentéstevő tisztségét is, akinek rendszeres beszámolókat kell adnia az illetékességébe tartozó területen elért eredményekről.
Ez is érdekelhet
Az Emberi Jogi Tanács egyébként az ENSZ egyik kormányközi testülete, amelynek létrehozásáról a közgyűlés - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, e jogok megsértése elleni fellépés, illetve az ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
