Egy felmérés a többi között Nigériát, Elefántcsontpartot, Malit, Togót és Ghánát is előkelő helyen említi azon országok között, amelyek az ENSZ-nek benyújtott, éghajlatváltozást kezelő terveikben kitérnek a légszennyezés problémáira. A Globális Klíma- és Egészségügyi Szövetség (GCHA) jelentése szerint az első tizenöt országból tizennégy alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező ország, az élen Kolumbiával és Malival.
Az ENSZ-nek benyújtott 170 terv közül csupán 51 említette a légszennyezés káros hatásait, tehát vagy 6 milliárd ember él olyan országban, amelynek nagyobb figyelemmel kellene lennie a tiszta levegő és az éghajlat kapcsolatára. Számos országban pedig annak ellenére magas a légszennyezésből fakadó halálozások száma, hogy ezen országok jól szerepeltek a felmérésen.
„Az, hogy több tervezetből is kimaradt a légszennyezés kérdésköre, nagy kihagyott lehetőség a bolygó, az emberek és a gazdaság számára” – mutatott rá Jessica Beagley, a GCHA egyik vezetője. A GCHA jelentése szerint a megújuló energia vagy a főzéshez használt tisztább tüzelőanyag alkalmazása – és az így tisztább levegő – javíthatja az olyan problémáktól szenvedők állapotát, mint az asztma és különféle szívbetegségek.
Ez is érdekelhet
Egy közelmúltban közzétett, a globális levegőminőség finanszírozási helyzetéről szóló jelentés kimutatta, hogy 2015 és 2021 között az összes nemzetközi fejlesztési támogatás mindössze 1 százaléka – mintegy 6300 milliárd forint – ment csak egyértelműen a kültéri levegőszennyezés elleni küzdelemre, és ez idő alatt a nemzetközi éghajlatvédelemért fenntartott pénzek csupán 2 százalékát fordították a probléma megoldására. A GHCA szakértői szerint a pénzügyi támogatás hiánya a légszennyezés csökkentésének elérése felé az egyik legnagyobb akadály, így ezt sürgősen orvosolni kell.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
