Több mint ötven évvel ezelőtt Jane Goodall antropológus hosszú hónapokat töltött a mai Tanzánia területén található Gombe erdejében. A puritán körülmények között, szabad ég alatt éjszakázó tudós célja az volt, hogy az erdőben élő csimpánzok teljesen megszokják a jelenlétét, és így megfigyelhesse a mindennapjaikat, viselkedésüket. Munkájának köszönhetően a világ rengeteget megtudhatott ezekről a veszélyeztetett állatokról, ő azonban az emberi viselkedés alapjait is felismerte a csimpánzok hierarchiájában. Most, 87 évesen már inkább az emberekre fókuszál, legújabb könyvében pedig félreveri a vészharangot a klímaváltozás és a fenntarthatatlan életmódunk miatt. A Washington Postnak adott interjújában úgy fogalmazott: soha nem volt még ilyen nagy szükség a reményre.
Intellektuális, de nem feltétlenül intelligens az ember
Az antropológussal a frissen publikált könyve, a The Book of Hope: A Survival Guide for Trying Times (A remény könyve: túlélési kalauz nehéz időkre) készült interjú. A Douglas Abrams közreműködésével készült mű rávilágít, milyen óriási kihívás elé állította a bolygó minden lakóját az ember fenntarthatatlan életmódja. Az antropológus szerint ugyanakkor mindenkinek meg kell őriznie a reményt. Szerinte olyan makacs elszántsággal kell felvennünk a harcot a klímaváltozással , mint amilyennel a II. világháború alatt az angolok álltak ellen a német offenzívának.
"A klímaváltozás okozta katasztrófák már nemcsak a bangladesi sajtó hasábjain jelennek meg, de a nyugati világ is egyre inkább tisztában van a veszélyekkel. Gondoljunk csak az Ida hurrikán pusztítására az Egyesült Államokban, vagy az áradásokra Európában. Miután személyesen is érintettjei leszünk egy ilyen katasztrófának, egyre többen döbbenünk rá, hogy mekkora a baj, és hogy nekünk is tenni kell valamint" - hangsúlyozta Jane Goodall.
A tudós figyelmeztetett: jelenleg több mint 7,5 milliárd ember él a Földön, becslések szerint pedig 2050-re a bolygó lakossága elérheti a 10 milliárdot. Ugyanakkor a bolygó erőforrásait egyre jobban kimerítjük, ami miatt a mostani populációval is fenntarthatatlan az életmódunk. Könyvében úgy ír az emberről, mint intellektuális, de nem feltétlenül intelligens lényről. "Az intellektus segíthet az embernek megoldani például matematikai feladványokat, vagy megismerni a galaxis, az univerzum titkait. Egy intelligens lény ugyanakkor nem pusztítaná el a saját otthonát, ez egyáltalán nem vall intelligenciára. Talán elveszthettük a bölcsességünket" - mutatott rá.
Gyakran ismételt mondás, hogy a bolygónkat csak kölcsönkaptuk, és tovább is kell majd azt adnunk a következő generációnak. Az antropológus szerint azonban a bolygót és a következő generációk jövőjét elloptuk, nem kölcsönvettük. "Ha valamit kölcsönveszel, akkor azt ugyanúgy vissza kell adnod. De mi mit adunk vissza, kipusztított erdőket és szennyezett óceánokat?" - teszi fel a könyvben a kérdést. Szerinte fontos lenne, hogy az emberek jobban tiszteljék az állatvilágot és egymást. "Le kell vetkőznünk az arroganciánkat: attól, hogy képesek vagyunk űrrakétákat gyártani, még nincs több jogunk ehhez a bolygóhoz, mint például egy polipnak" - vallja a tudós.