Korábban közel 63 ezerre becsülték a Barcelona Institute for Global Health kutatóközpont szakemberei a 2022-es nyári hőhullámok miatt bekövetkezett korai halálesetek számát – olvasható az intézmény friss közleményében. Egy, a The Lancet Regional Health – Europe című folyóiratban most megjelent tanulmányuk azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy előbbi becslésüket nagyban torzíthatta, amikor 35 európai ország hőmérsékleti és halálozási adatait elemezték, hogy előbbieknél heti feljegyzésekkel dolgoztak. Ezúttal viszont napi szintű hőmérsékleti adatok alapján vizsgálták a halálozás alakulását, és mint kiderült, így pontosabb képet kaptak a valóságról. Új módszerük mentén arra a következtetésre jutottak, hogy a tavalyi nyár hőhullámos időszakai nem 62 862, hanem 70 066 ember idő előtti halálát okozhatták Európa-szerte.
„Egy kéthetes hőhullám olyan, mintha szívünk egy kéthetes maratont teljesítene egy rövidtávfutó erőbedobásával. Ebben az elhúzódó és folyamatos terhelésben bizony előfordulhat, hogy egy idő után elpattan valami a szervezetben. Emiatt is több sokszor a szív- és érrendszeri katasztrófa, a szívroham, a stroke hőhullámok idején” – fogalmazott korábbi interjúnkban dr. Breuer Hajnalka meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Hozzátette, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a jövőben a hőhullámok hossza és mértéke is fokozódni fog Magyarországon a klímaváltozás hatására. Modellszámítások alapján pedig az évszázad végéig mintegy meghatszorozódhat a hőhullámok miatti többlethalálozás itthon, évi több százról több ezer halálesetre növekedve.
Borítókép: Pixabay
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
