A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként, a budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás fejenként évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szerdán közzétett jelentéséből. A jelentés a légszennyezéshez köthető egészségügyi ellátással, a bekövetkező betegségek miatt kiesett munkanapokkal és a halálesetekkel járó költségeket összegezte 30 európai ország 432 városa, köztük Budapest, Debrecen, Győr és Pécs esetében 2018-ra vonatkozóan.
Egy spanyol szigeten élőknek a legjobb
Az elemzés szerint a légúti megbetegedések miatti kiadások Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóba, és Pozsonyban voltak fejenként a legnagyobbak. Ezekben a városokban az egy főre jutó kiadások közelítenek a háromezer euróhoz (mintegy egymillió forint). A legkisebb mértékű a légyszennyezés, és ezért a legalacsonyabb, mintegy 380 eurós (140 ezer forint) kiadással a Spanyolországhoz tartozó Tenerife szigetén élőknek kell számolniuk.
Győrben rosszabb, mint Debrecenben
Budapest esetében az összkiadások mintegy 3300 millió euróra (mintegy 1200 milliárd forint) rúgnak, az egy főre jutó kiadás évente mintegy 677 ezer forint. Debrecenben ez az összeg mintegy 300 ezer, Győrben 431 ezer, Pécsett pedig 330 ezer forint.
A jelentés kiemelte, hogy a városi légszennyezésért, valamint az amiatt bekövetkező elhalálozásokért legkiemelkedőbb mértékben az épületek fűtése , az ipari vagy a mezőgazdasági tevékenység mellett - különösen a kelet-közép-európai régióban - a közlekedés a felelős. A becslések szerint a városi gépjárműhasználat egyszázalékos növekedése akár 0,5 százalékkal növelheti a költségeket. A tanulmány szerint a városi közlekedési szokások és a várospolitika kismértékű változásai is jelentősen befolyásolhatják a kiadásokat. A jelentésben ezért a fosszilisüzemanyag-alapú közlekedés csökkentésére, a fenntarthatóbb és nulla kibocsátású alternatív közlekedési eszközök használatának támogatására szólítanak fel.
Ennyi újszülött haláláért felelős a légszennyezés
Nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is elképesztő károkat okoz a légszennyezettség. Egy szintén szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányból kiderült, hogy a légszennyezés miatt 476 ezer újszülött halt meg tavaly, többségében Indiában és Fekete-Afrikában. A tanulmány szerint az áldozatok háromnegyede a főzésnél használt tüzelőanyag füstje miatt vesztette életét. Az adatok a 2020-as State of Global Air (SOGA) jelentésben szerepelnek, és két amerikai intézet - a Health Effects Institute és az Institute for Health Metrics and Evaluation - gyűjtötte őket össze. A dokumentum szerint több mint 116 ezer csecsemő életének első hónapjaiban halt meg a légszennyezés miatt Indiában, további 236 ezer pedig Afrikában. A tanulmány szerzői úgy vélekedtek, összefüggés van aközött, hogy az anyák a terhesség alatt szennyezett levegőjű térben élnek és aközött, hogy a csecsemők kisebb súllyal vagy koraszülötten jönnek a világra. Erre a kockázatra egyre több bizonyíték utal.
A negyedik a vezető halálokok között
Dan Greenbaum, a Health Effects Institute elnöke szerint bár lassan és folyamatosan csökken a háztartások függése a rossz minőségű tüzelőanyagoktól, a használatukból eredő légszennyezés továbbra is kulcsfontosságú tényező a kisgyermekek halálában. Hozzátette, különösen a dél-ázsiai és a fekete-afrikai újszülöttek sorsa aggasztó. A tanulmány kiemelte, hogy a légszennyezés világszerte 6,7 millió ember halálát okozta 2019-ben, ez a negyedik vezető halálok a világban.
A szerzők megjegyezték, hogy a halálesetekre befolyással volt az új típusú koronavírusjárvány , akárcsak a gazdasági és társadalmi problémák. A jelentésben arra is figyelmeztettek, a járványhelyzetben számos országban a társadalmi aktivitás visszaesése miatt - évek óta először - tapasztalható, hogy tiszta és csillagos az égbolt, ez a jelenség azonban rövid életű lehet.