A rendkívül száraz április után az elmúlt időszakban többször is heves esőzések voltak itthon, amelyek országszerte komoly károkat okoztak, sőt: egy emberéletet is követeltek. A tragédiával végződő eset Tótvázsonyban történt, ahol egy idős nőt a saját kertjében sodort el a villámárvíz . A kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Ezért alakulnak ki villámárvizek
A villámárvizek keletkezésekor alapvető fontosságú, hogy rövid időn belül (maximum hat óra alatt) az átlagosnál több csapadék essen egy adott területen. Ennek hátterében jellemzően konvektív csapadék áll: ilyenkor a levegő sűrűségkülönbségéből eredő instabilitás miatt alakul ki függőleges irányú mozgás, amely eredményeként létrejön a felhő - írja Kis Anna a masfelfok.hu portálon a villámárvizek hatásáról és az ellenük való védekezés természetközeli megoldásairól szóló cikkében.
A szakember kiemelte: bár a nyár egyébként is a legcsapadékosabb időszak itthon, az elmúlt években gyakoribbá vált az egy nap alatt lehulló jelentős csapadékú (> 10 mm) napok száma, és ez a jövőben fokozódni fog a becslések szerint. A villámárvizek kialakulásának esélyét nemcsak az növelheti egyébként, hogy ezt a hirtelen jött vízmennyiséget általában nem képes befogadni/elvezetni a felszín, veszélyes lehet a nagy lejtőszögű felszín és gyér a vegetáció (pl. az erdők hiánya), illetve a patakmedrek tisztításának elmaradása is.
Védekezés természetközeli megoldásokkal
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel a klímamodell-szimulációk azt jósolják, Magyarországon a 21. század során nőni fog a szélsőséges csapadékesemények gyakorisága és intenzitása, Kis Anna hangsúlyozta: mielőbb fel kell készülnünk arra, hogy tompítsuk a villámárvizek negatív hatásait, és megfelelően alkalmazkodjunk ezekhez a veszélyes időjárási jelenségekhez.
Ez is érdekelhet
A jelenlegi legnagyobb problémát a tetőkről leömlő víz jelenti, ezt orvosolhatják a zöldtetők, amelyek időben késleltetik a vízelvezetést, és csökkentik a maximális lefolyási értéket. Érdemes lenne úgynevezett esőkerteket, azaz mesterségesen vagy akár természetes módon keletkezett, mélyebben fekvő területen létrehozott kerteket kialakítani, ezek elsődleges célja ugyanis az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása. A csatornarendszerhez kapcsolt kisebb tavak a fentiekhez hasonlóan szintén természetközeli megoldások, és ugyancsak segíthetik a villámárvizek kezelését, hiszen esetükben is egy időbeli eltolás, tehermentesítés következik be azáltal, hogy a tó felfogja az esőt és aztán onnan lassabban áramlik be a csatornarendszerbe a víz.
