Mennyi a háztartásunk éves átlagos gáz- és villamosenergia-fogyasztása? Használunk-e autót a mindennapokban, vagy inkább a tömegközlekedést választjuk? Fogyasztunk-e bioélelmiszereket, illetve mennyi hús és tejtermék kerül az asztalunkra? Az ehhez hasonló kérdések alapvetően befolyásolják azt, hogy mekkora a széndioxid-kibocsátásunk mértéke. Egy átlagos magyar háztartásé évente 10-12 tonna, azaz havonta nagyjából 1000 kilogramm, a leggazdagabb nyugati országoknak ráadásul még ennél is magasabb. A kisebb széndioxid-kibocsátással járó, kevésbé ártalmas alternatívákra hívta fel a figyelmet közös kampányában a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu.
Apró dolgokkal is sokat tehetünk a kibocsátás csökkentéséért
Az Európai Bizottság honlapjának adatai szerint az európai országok közül Magyarország még az alacsonyabb kibocsátók közé tartozik, lakosságarányosan a legnagyobb szénlábnyoma Luxemburgnak és az Egyesült Királyságnak van a kontinensen. A fűtésen túl a közlekedésünk befolyásolja leginkább a kibocsátásunk mértékét, a bizottság honlapja szerint a háztartások szénlábnyomának akár 25 százalékát teheti ez ki. Nem mindegy például, hogy az autónkat, vagy a tömegközlekedést használjuk napi szinten, esetleg nem vagyunk restek kerékpárra pattanni. Az élelmiszerfogyasztás is jelentős tényező, ami a háztartások szénlábnyomának akár 18 százalékát is adhatja. Összességében a nagyobb jövedelemmel rendelkező országok lakossága nagyobb fogyasztó is, így értelemszerűen ezekben az országokban az egy főre eső kibocsátás mértéke is magasabb.
A háztartások széndioxid-kibocsátásának csökkentésére a Magyar Energiahatékonysági Intézet is rendszeresen felhívja a figyelmet. Közleményük szerint már néhány egyszerű tanácsot megfogadva is sokkal fenntarthatóbbá tehetjük a háztartásunkat.
- A nyílászárók szigetelésével is évente 140 kg CO2-kibocsátást kerülhetünk el.
- Ha a ruhákat nem forró vízben mossuk, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk, szintén többszáz kilogramm üvegházhatású gáztól mentesítjük a légkört.
- Ha csupán 1°C-kal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, évente nagyjából 300 kilogrammal kevesebb CO2-t bocsát ki a háztartásunk.
A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület és a füstmentes.hu közös kampányának kulcseleme egy füstmentes kalkulátor , amely egyrészt beazonosítja és számszerűsíti a mindennapok tevékenységeihez tartozó széndioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is. A kampány újdonsága, hogy a dohányzáshoz kapcsolódó - korántsem elhanyagolható - széndioxid-termelést is számításba veszi, ösztönözve ezzel a teljesen dohányzásmentes életmódra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Napi munkám alapvetően a gyógyítás, de nagyon fontosnak tartom a betegségmegelőzést is. Sokszor azonban külső környezeti hatások is szerepet játszanak abban, hogy valaki beteg lesz, vagy adott esetben függővé válik egy ártalmas szenvedélytől. Hiszek benne, hogy az egészségügynek ezekben a helyzetekben is lehetősége, így felelőssége is segíteni a jobb életminőség elérésében, az egészségben eltöltött évek számának növelésében. Ezért is tartom fontosnak egy az ártalmak csökkentésén dolgozó szervezet létrehozását. Azt a gondolatot szeretnénk erősíteni, hogy a tudatos döntések révén a különböző káros hatások csökkenthetők, vagy akár meg is szüntethetők, és hogy minden apró lépés fontos a tartós kedvező változás érdekében" - hangsúlyozta dr. Toldy-Schedel Emil, az egyesület elnöke.
A környezeti terhelés csökkent, a mentális terhelés viszont nőtt
A Nature tudományos portálon januárban közzétett tanulmány szerint évtizedek óta tartó folyamatos növekedés után a globális szén-dioxid-kibocsátás 6,4 százalékkal, 2,3 milliárd tonnával csökkent 2020-ban. Ez a kisebb visszaesés azonban elsősorban a gazdasági tevékenységek leállásával hozható összefüggésbe, így a trend a vírus visszaszorulásával várhatóan ismét megfordul.
Toldy-Schedel szerint a járvány miatti lezárásokból is fontos tanulságokat vonhat le a társadalom. "A koronavírus-járvány megtanította sokunknak, hogy lehet bizonyos dolgok és szokások nélkül is élni anélkül, hogy hiányoznának. Észrevehettük, hogy mégsem kell minden nap boltba mennünk, nem kell annyit utaznunk, hogy vannak olyan platformok, amelyek használatával időt és energiát is spórolhatunk. Értéke lett a kertnek, a természetbe kimozdulásnak is ezekben a hónapokban. El kell fogadnunk, hogy nem lehet minden a miénk, ez pedig a természettel szembeni alázatra is nevelhet" - mondta el az egyesület elnöke.
Hozzátette azonban, hogy a lezárások a környezeti terhelést enyhítették ugyan, de a mentális egészségünkre nehezedő nyomás fokozódott az elmúlt másfél évben. A járvány ezen aspektusával ráadásul az amúgy is leterhelt egészségügyi ellátórendszernek sem maradt kellő kapacitása foglalkozni. Az eddig főként katonáknál ismert poszttraumás stressz szindrómát a lakosság azon része is elkezdte valamilyen mértékben átélni, akit eddig ilyesfajta gondok nem érintettek. Ennek kezelése hosszú időt és nagy energiákat igényelhet, de egy nyugodtabb, civilizációs terheléstől kevésbé sújtott környezet a szakember szerint jelentősen gyorsíthatja a regenerálódást.
Ez is érdekelhet
