A szakemberek több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve nézték meg, hogy az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a globális felmelegedés és egyéb folyamatok. A képek tanúsága szerint a gleccsertavak száma 53 százalékkal emelkedett 1990 és 2018 között: a 14 ezer 394 gleccsertó csaknem 9 ezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén. Az adatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata 48 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, elérve a 156,5 köbkilométert.
"Eredményeink megmutatják, hogy a Föld felszíni rendszerei milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásra" - mondta Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem éghajlat- és környezetváltozással foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy tanulmányuk azért is jelentős, mert elsőként szolgál pontos adatokkal a világ gleccsertavainak együttes víztérfogatáról. A gleccsertavak fontos ivóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára, különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek azonban a gleccsertavak kitörése által okozott áradások, amelyek egész falvakat önthetnek el, elmoshatják az autóutakat, elpusztíthatják a csővezetékeket és egyéb infrastruktúrákat.
Skandináviában, Izlandon és Oroszországban növekednek a leggyorsabban a gleccsertavak, ezek területe majdnem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Mivel azonban a nagy részük viszonylag kicsi, a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten. Más területeken, például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak jóval lassabb ütemben gyarapodnak, ám sokuk eleve nagy kiterjedésű, így a víztérfogatuk növekedése jelentős.
Grönland északi részén a gleccsertavak gyors ütemben növekednek, ami összhangban van azzal, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik. Grönland délnyugati részén azonban néhány gleccsertó zsugorodott a vizsgált időszakban, ám ezek a tavak gyakran már eleve kiszáradóban voltak.