Magyarországon minden egyes lakos nagyjából 380 kilogramm szemetet termel évente. Az EU tagországai között ez egyáltalán nem kiemelkedő, az Eurostat kimutatása szerint a lakosságarányosan legtöbb hulladékot generáló Dániában kétszer ennyi szemét keletkezik (766 kilogrammnyit), de az uniós átlagtól (492 kilogramm) is alacsonyabb a hazai hulladék mennyisége. Míg azonban a gazdagabb nyugati országokban az újrahasznosítás és a hulladékkezelés problémája jobban megoldott, a hazai nagyvárosok környékét - sőt, sok esetben a városok bizonyos kerületeit is - szeméthegyek lepik el az illegális hulladéklerakások miatt. Kertész Balázs okleveles környezetmérnök ezek felszámolására szervezett néhány éve egy civil kezdeményezést, majd megalapította a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítványt (JÖN Alapítvány), illetve létrehozta a hulladekvadasz.hu oldalt is, amelyen a lakosság jelentheti a környezetében talált szemétlerakatokat.
"A kezdeményezés a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a közösségi médiát elözönlötték a szemétlerakásokról szóló hírek és képek. Az emberek ekkor kezdtek tömegével Facebookozni, és sorra osztották meg a környékükön lévő, illegális hulladékhegyek fotóit. Sokan vagy nem tudták, hogy mit lehet ezek felszámolásáért tenni, vagy a hatóságok utasították el ilyen- olyan indokkal a kéréseiket. Egy barátommal, a szintén környezetmérnök Szebenyi Péterrel úgy döntöttünk, összefogjuk valamilyen módon ezeket a lakossági segélykéréseket. Kezdetben a Facebookon csináltunk egy bejelentésekre szolgáló csoportot, majd ezután egy önálló oldalt is készítettünk erre" - mesélt az indulásról Kertész Balázs. Elmondása szerint a Hulladékvadász oldallal a hatósági szerveket szerették volna összekötni a civilekkel, illetve utóbbiaknak bemutatják, hogy mit kell, illetve mit lehet tenni abban az esetben, ha illegális hulladéklerakásokra bukkannak. Egy kezdetleges applikációt is készítettek hasonló céllal, majd gazdasági és jogi lábat adtak a kezdeményezésnek a JÖN Alapítvány bejegyzésével.
Nem az építési törmelék jelenti a legnagyobb veszélyt
"Naponta átlagosan 5-10 szemétlerakásról érkezik jelentés országszerte, ráadásul ez a járvány ideje alatt jelentősen, 20-30 százalékkal megemelkedett. Olyan, mintha az emberek az egészségük védelme közben egyszerűen teljesen hátat fordítottak volna a környezetvédelemnek" - így Kertész. Persze a házhozszállítások miatti csomagolások miatt sem csökkent a kitett hulladékok mennyisége, de az egyszer használatos maszkok, illetve a nagy tételben felvásárolt, majd kidobált termékek is rengeteg új problémát szültek. Az illegálisan lerakott szemét jelentős része kommunális hulladék, illetve építkezésen összegyűlő, bontási törmelék, nem ezek jelentik azonban a legnagyobb gondot.
A városban sem büdös a komposztálás
Budapest több pontján is működnek olyan közösségi fenntartású komposztpontok, ahol a háztartásokban felhalmozódó, szerves hulladékból a növények számára fontos humusz képződhet. Mit szabad ezekbe a tárolókba beleönteni, miért ne komposztáljunk például egzotikus gyümölcsöket? Szakemberrel beszélgettünk.
"A hároméves fiam is tudja, hova gyűjtjük a műanyagot"
Napjaink egyre sürgetőbb kérdése, miként élhetjük környezettudatosan életünket. Bolygónk élhetősége és jövője szempontjából fontos, hogy nyitottak legyünk a téma iránt. Hogy ez pontosan mit jelent egy átlagos háztartásra nézve, arról egy fiatal édesanyával beszélgettünk, aki évek óta elkötelezetten törekszik arra, hogy családjával minél kevésbé terheljék a környezetet.
Csomagolásmentes boltok: hasítanak vagy csődbe mennek?
Vegyes a kép a hazai csomagolásmentes boltok háza táján. Az első fecskék 2018-ban nyitottak, számuk folyamatosan növekszik, jelenleg már minimum 50 csomagolásmentes bolt található az országban. A járvány megakasztotta a bővülést, sok bolt tönkre is ment, idén viszont új lendületet kaphat ez a teljesen új üzletág.
"Nagyon sok esetben találunk a hulladékrakásban állati tetemeket, ami amellett, hogy szívszorító és visszataszító látvány, súlyos közegészségügyi veszéllyel is jár. De három évvel ezelőtt volt egy komolyabb ügyünk Kecskeméten is, ahol valaki egy leépített laboratórium komplett vegyszeres készletét kiszórta a természetbe. Veszélyes vegyi anyagokat kellett onnan összegyűjteni" - emlékezett vissza a szakember. Sokan bele sem gondolnak, hogy néhány szabadban hagyott dolognak milyen kockázatai lehetnek, illetve milyen költségei, hogyha az okozott kárt teljesen meg kellene téríteni. Akár egy elhagyott autó is komoly környezetkárosító hatással bírhat, mivel az abból kifolyó olaj beszennyezheti a talajt, és több köbméternyit ki kell emiatt termelni, az autót pedig el kell szállítani. Vagyis egyetlen bontott autó elhagyása is több százezres, vagy akár milliós költséggel járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenleg hatályban lévő hulladéktörvény szerint, akinek a területén van a szeméthalom, az felelős annak az elszállításáért. Nagyon sok terület viszont teljesen őrizetlenül áll országszerte, az ott elhelyezett szemét pedig sokáig senkinek sem szúr szemet, és nehéz is kideríteni, ki hagyta ott a hulladékot . Ritkább eset, hogy a feljelentő rajtakapja a szemetelőt, de még ilyenkor sem biztos, hogy a feljelentés célt ér. Egy peres eljárás esetén nagy segítséget jelenthet, ha a lefülelt szemetelőt megörökítjük.
A környezetmérnök azt javasolja, hogy fotózás helyett videózzunk, előfordult ugyanis, hogy a szemetelő azzal védekezett a bíróságon, hogy ő nem kitette, hanem éppen elpakolta a hulladékot. Ezt követően minél hamarabb értesíteni kell a hatóságokat, ilyen esetben a rendőr mellett a közterület-fenntartó, a mezőőr vagy a regionális zöldhatóság is intézkedhet.
A Hulladékvadász oldalán egy térkép is mutatja, hol találták a legtöbb illegálisan lerakott hulladékot. Nem meglepő módon a legnagyobb városok és környezetük a legszemetesebb, a környezetmérnök szerint Budapesten az M0-s vonala mentén szinte lehetetlen kitakarítani, ahogy felszámolnak egy hulladéklerakatot, három is kinő a helyén. Sok esetben az olyan, üdülőövezetekből kialakított, vagy szinte a semmiből felhúzott betelepülések környékén van a legnagyobb gond, ahol még nincs megszervezve a hulladék elszállítása. Az alapítvány rendszeresen szervez civilek bevonásával szemétszedési akciókat is, ahol nem csupán a hulladékot gyűjtik be egy adott területről, de közben megtanítják a résztvevőknek is, hogy milyen veszélyeket rejthet az illegális hulladéklerakás mind az emberre, mind pedig a környezetre. "Fontos tisztázni mindenkinek, hogy az nem az én szemetem, vagy a te szemeted, a kirakott hulladék eltávolítása mindannyiunk közös feladata" - hangsúlyozta Kertész.
A látható szemét csak a jéghegy csúcsa
Az alapítvány hulladékgyűjtő akcióinak rendszeres résztvevője Urbán Adrienn, aki nem csak bejelenti, de ha teheti, össze is gyűjti a környezetben talált szemetet. "Sokat járunk Budapest zöldövezetében kirándulni, van egy kutyánk is, akit ilyenkor magunkkal viszünk. Alig van olyan eset, hogy az utunk során ne akadnánk hulladékhalmokra. Kisebb, akár kézben is elvihető szemétmennyiségtől egészen több konténert is megtöltő halomig mindenbe belebotlik az ember" - mesélt a tapasztalatairól az aktivista.
A látható szemét csupán egy kis mennyiségét jelenti annak a hulladékmennyiségnek, amelyek a bokrok jótékony takarásában elsőre talán észrevétlen maradhat. Hogyha találunk néhány műanyag flakont vagy eldobott ruhadarabot, Adrienn szerint biztosak lehetünk benne, hogy a közelében sokkal több is van. "Budapest egyes zöldövezeteiben szinte állandó jelleggel szórják a szemetet. Ilyen például a Rákos- és Szilas-patak környéke, a 17-18. kerület erdős részei, ezekre a helyekre úgy hordják a szemetet, mintha kijelölt hulladéklerakók lennének. Pedig ezek mind kedvelt kirándulópontok, amelyek viszonylag szem előtt is vannak, hiszen sokan járnak erre" - magyarázta.
Az aktivista szerint a járvány főként a járvány első két hullámában bukkantak rengeteg fertőző és veszélyes hulladékokra a zöldövezetekben. A nagy tételben eldobált maszkok mellett gyógyszermaradványok, fecskendők, kesztyűk, intim textilek is jóval nagyobb arányban kerültek elő az illegális szemétlerakatokból. Sok esetben egy nagyobb lakás teljes bútorzatát, az egykor benne élők személyes tárgyaival együtt egyszerűen csak kirakják az erdős területre. Autóalkatrészek, gumik és építési törmelékek egyaránt szegélyezik a túrázók útvonalát ezeken a területeken. "Olyan nincs, amivel még ne találkoztunk volna" - így Adrienn.
Ez is érdekelhet
Persze bent a városban is bőven van szemét, például a 13. kerületben a Béke tér és környéke is rendkívül szemetes - tette hozzá. Az eldobált cigarettacsikkek szinte mindenhol problémát jelentenek, de sokan a kummunális hulladékot is egy-egy kültéri szemetesbe helyezik el, ahonnan pedig a szél, illetve a szemétben kotorászó varjak is szétszórják. Vagyis szerinte nemcsak a természetben, de a fejekben is rendet kellene tenni, hogyha az illegális lerakásoknak gátat szabnánk.
