A kutatócsoport - Janice Brahney vezetésével - egy tavalyi tanulmányban már kimutatta, hogy 1100 tonna mikroműanyag lebeg a levegőben csak az Egyesült Államok nyugati térségében. Legfrissebb vizsgálatában a csapat arra összpontosított, hogy miként kerültek ezek a láthatatlan műanyagdarabkák a légkörbe, mennyi ideig maradnak ott, illetve hol összpontosulnak a mikroműanyagok világszerte a légkörben. Eredményeikről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában ( PNAS ) jelent meg tanulmány.
A modell szerint a légköri mikroműanyag az Egyesült Államok nyugati részén elsősorban az országutakról (84 százalék) származik, ahol a gépkocsik súrlódó kerekeiből kerül a levegőbe. A szennyezés 11 százaléka az óceánokból kerül a levegőbe: a fel nem oldott műanyagrészecskékkel szennyezett óceánhullámokból a szél kapja és repíti fel azokat. A mezőgazdasági talaj pora eközben a levegőben lévő mikroműanyag 5 százalékáért felelős.
A légkörbe kerülő mikroműanyag képes mintegy hat és fél napig ott is maradni. Ez elegendő ahhoz, hogy áthaladjon egy kontinens felett - idézte Natalie Mahowaldot, a tanulmány társszerzőjét az egyetem közleménye. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a légkörben lévő mikroműanyag a Csendes-óceán és a Földközi-tenger térsége felett koncentrálódik, illetve a kontinensekre is több mikroműanyag jut a szennyezett óceáni forrásokból, mint amennyi onnan jut el az óceánokba.
Az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről, Indiából és Kelet-Ázsiából jut a legtöbb szárazföldi eredetű mikroműanyag-szennyezés a légkörbe. Az Egyesült Államok nyugati partvidékét, a Földközi-tenger partjait és Ausztrália déli tengerpartjait szennyezik leginkább az óceáni eredetű, levegőbe kerülő mikroműanyagok. A mezőgazdasági eredetű légköri mikroműanyagok leginkább Észak-Afrikában és Eurázsiában jelentősek, míg a közúti közlekedés okozta légköri mikroműanyagok világszerte jelentősen szennyeznek.
Ez is érdekelhet
Janice Brahney szerint tanulmányuk csak a kezdet. További kutatások szükségesek annak megértésére, hogy a különféle környezet - a nedves vagy a száraz klíma, a hegyvidéki térségek, síkságok - milyen hatással vannak a folyamatra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
