„Mindenkinek fizetnie kell a tőle származó szemét után” – jelentette ki Nairobiban Ruto. Az elnök szerint a több mint 1,3 milliárd lakosú afrikai kontinens GDP-növekedése abszolút összegének évi 5-15 százalékát veszíti el a klímaváltozás hatásai miatt, ami mélységes frusztrációt vált ki abban a térségben, amely – mint fogalmazott – a legkevésbé okozója ennek a globális problémának. Afrika 54 országának „gyorsan zöldülnie kell, mielőtt iparosodni kezdene, és nem fordítva, ellentétben azzal a luxussal, amelyet (a gazdagabb országok) megengedhettek maguknak” – hangsúlyozta. Ruto szerint Afrika gazdaságának zöld pályára állítása „a legmegvalósíthatóbb, legigazságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró világot”.
A klímaváltozás által legjobban sújtott országok zöme afrikai
A klímacsúcs nyitó beszédeiben egyértelmű felhívások hangzottak el a globális pénzügyi rendszerek átalakítására, amelynek hiányában az afrikai országok ötször annyi kamatot fizetnek a kölcsönök után, mint mások. Afrika több mint harminc országa tartozik a világ legeladósodottabb országai közé – mutatott rá Soipan Tuya, Kenya környezetvédelmi minisztere. John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a kontinens országai „súlyos és igazságtalan” adósságtehertől szenvednek. Elmondta azt is, hogy a világnak a klímaváltozás által leginkább sújtott 20 országa közül 17 Afrikában van, miközben a világ húsz leggazdagabb országa – köztük hazája, az Egyesült Államok – felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.
A felszólalók szerint a klímapolitika finanszírozása kulcsfontosságú, ám a gazdagabb államok még mindig nem teljesítették a fejlődő országoknak tett ígéretüket, miszerint erre a célra évente százmilliárd dollárt biztosítanak számukra. Ugyanis az afrikai kontinens rendelkezik a világ megújuló energiaforrásainak 60 százalékával, és a zéró vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges ásványi anyagok több mint 30 százalékával.
A világ második legnagyobb esőerdejét és legváltozatosabb élővilágát is magáénak tudó kontinens értékei miatt szükség volna az afrikai GDP felértékelésére - jelentette ki Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Hozzátette viszont, hogy megújuló energiaforrásai mellett Afrikának a földgázkészleteit is ki kellene aknáznia. „Adjanak teret a növekedéshez!” - mondta. Ruto ezzel szemben bírálta a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, mondván, országa felhasznált energiájának jelenleg több mint 90 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri.
Több száz millió dollárt remélnek a klímacsúcstól
A kedden kezdődött, háromnapos klímacsúcs végén a tervek szerint az afrikai álláspontot összefoglaló nyilatkozatot adnak ki a szeptember második felében esedékes klímaügyi ENSZ-konferencia és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozó előtt. A kenyai kormány és az Afrikai Unió (AU) által közösen megrendezett csúcs szervezői több száz millió dollárnyi üzleti megállapodást szeretnének bejelenteni az esemény végére, és a találkozón Afrikát a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetések célpontjaként, nem pedig az árvizek, aszályok és éhezések sújtotta földrészként igyekeznek bemutatni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
