A púpos fókáknak a szaporodáshoz és a kölykök felneveléséhez is szükségük van a jégre, ahol kellő távolságra vannak a ragadozóktól. Jég hiányában viszont a fókák olyan apró szigetekre kényszerülnek, amelyeket normális körülmények között kerülnének. Ez túlzsúfoltságot okoz, szétzilálja a tenyészidőszakot és csökkenti az újszülöttek túlélési arányát is. Vannak olyan szigetek, amelyek teljesen fehérek a fókakölyköktől. Korábban ilyet még soha nem lehetett látni - emelte ki Mart Jussi, aki harminc éve tanulmányozza a fókákat.
Alacsony túlélési ráta
A kutató szerint a nagyobb szigetek némelyike olyan túlnépesedett, hogy ott a kölykök halálozása arányának legalább ötven százaléknak kell lennie. Az alacsony túlélési ráta oka részben az, hogy a túl nagy tömegben a kölykök könnyebben elveszítik anyjukat és nem jutnak elegendő élelemhez. A Balti-tenger partján évente mintegy háromezer fókabébi születik, és a szakértő szerint a legtöbbre most a közeli halál vár.
Idén tavasszal a koronavírus-járvány is súlyosbítja a problémát, az észt kormány ugyanis megtiltotta az utazást a szárazföld és a szigetek között. Emiatt aztán a kutatók sem utazhatnak a helyszínre. A lett természetvédelmi ügynökség pedig naponta több száz bejelentést kap tengerparton felbukkanó olyan fókákról, amelyek normális körülmények között jégtáblákon élnének. Több a parton a fóka, mint valaha - mondta Agnese Balandina, az ügynökség szakértője.
Az óceánok melegedése ehhez vezet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy több mint száz évet átölelő, nagyjából 300 állatot követő globális elemzés szerint az emlősök, a planktonok, a halak, a növények és a tengeri madarak eloszlása is változik a globális felmelegedés következtében. A Bristoli és az Exeteri Egyetem kutatói munkájuk során az állatok számának változását összegző adatokat vizsgálták át, hogy kiderítsék, hogyan reagáltak a tengeri növények és állatok a vizek melegedésére.
A világ vizei már több mint 1 Celsius-fokkal melegebbek a megszokottnál, emiatt pedig a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak - közölte Martin Genner, a Bristoli Egyetem evolúciós ökológiával foglalkozó kutatója. Az Egyenlítő irányában ugyanakkor csökkenni fog az állatok száma, mivel ott túl meleg lesz a túléléshez - tette hozzá.
Tekintve, hogy a becslések szerint az iparosodás előtti időszakhoz képest 2050-re akár 1,5 Celsius-fokkal is emelkedhet a globális hőmérséklet, a tanulmány szerint a következő évtizedekben tovább folytatódnak ezek a területi eltolódások. "Arra számítunk, hogy a tengeri élővilágot egyre jobban befolyásolni fogja a klímaváltozás. Ezáltal lehetségessé válik, hogy több melegvízi halat lehet majd halászni, de negatív hatása is lehet a partvidéki élőlényekre. Például a melegedő vizek otthont biztosíthatnak olyan kártékony melegvízi paraziták számára, amelyek korábban nem fordultak elő ezekben az akvakultúrákban" - fejtette ki Rutterford.
