Az idei szeptember 0,05 Celsius-fokkal volt melegebb az előző év azonos időszakánál. A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős. A Copernicus adatai azt mutatják, Szibéria északi-sarki partvidékén továbbra is jóval átlag felett marad a hőmérséklet. A szakemberek továbbá megerősítették, hogy a műholdas megfigyelések kezdete óta idén mérték az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését. Várhatóan az idei lesz a valaha mért legmelegebb év Európában, még akkor is, ha a hőmérséklet mostantól valamelyest csökken.
A világszerte megemelkedett hőmérséklet hozzájárult a Kaliforniát és Ausztráliát sújtó tüzekhez, az amerikai Death Valley-ben mért eddigi legforróbb, 54,4 Celsius-fokos naphoz, valamint a Franciaország déli részét mindössze egy nap alatt több mint félméternyi vízzel elárasztó heves esőzésekhez. A francia meteorológiai szolgálat szerint ehhez hasonló felhőszakadás 100 évente egyszer szokott előfordulni, idén viszont egy hét alatt kétszer is bekövetkezett. "Az éghajlat és az időjárás rendkívül változékony. Tekintettel azonban a klímára gyakorolt hatásunkra, előre tudtuk, hogy ilyen jelenségek következhetnek be" - mutatott rá Samantha Burgess, a Copernicus munkatársa.
Nagy-Britanniában idén mérték az eddigi legnaposabb tavaszt, augusztusban rekordszámú olyan nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 34 Celsius-fokot, a délkelet-angliai Reading pedig történetének legcsapadékosabb 48 óráját élte meg. "Évtizedek óta mondjuk, hogy az egyre több és több üvegházhatású gáz egyre nagyobb mértékű melegedéshez fog vezetni" - fogalmazott Ed Hawkins, a Readingi Egyetem munkatársa. A szakember szerint a szóban forgó jelenségek a hosszú távú átlaghoz képest mindössze 1 Celsius-foknyi globális melegedés nyomán következtek be, márpedig a világ jelenleg a 3 Celsius-fokos emelkedés irányába tart.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
