Az amazóniai esőerdő 35 százalékát már kiirtották vagy rossz állapotba került - derült ki a Tudományos Testület az Amazonasért (SPA) által készített jelentésből, amely a világ 200 tudósa által a Föld legnagyobb esőerdőjéről készített kutatásokat összegzi. Ez az eddigi legalaposabb felmérés az esőerdő jelenlegi állapotáról. A dokumentum rávilágít arra, hogy az Amazonas kulcsszerepet játszik a globális éghajlat alakulásában, és feltárja a rá leselkedő súlyos kockázatokat is.
Pusztul a klímaváltozás "védőbástyája"
Különösen fontos, hogy az erdőirtás és erdőpusztulás egy évtizednél rövidebb idő alatt teljesen megszűnjön - olvasható a jelentésben, amely egyben a már kiirtott erdőrészek újratelepítését is szorgalmazza. A kutatók rámutattak, hogy az esőerdő létfontosságú védőbástya az éghajlatváltozás ellen az általa elnyelt és a benne tárolt szén-dioxid miatt. A jelentés szerint az Amazonas talajában és növényzetében mintegy 200 milliárd tonna szén van, ami legalább ötször több az egész világ éves karbonkibocsátásánál.
Visszafordíthatatlan kockázatok
Az emberi beavatkozás folyamatos pusztítást okoz az Amazonas vidékén. Emiatt több mint 8000 őshonos növényt és 2300 állatot fenyeget a kihalás magas kockázata - emelte ki a jelentés. A tudományos kutatások szerint az emberiség potenciálisan visszafordíthatatlan és katasztrofális kockázatokkal néz szembe, amik több válságnak, egyebek mellett az éghajlatváltozásnak és a biodiverzitás csökkenésének tudhatóak be - hangsúlyozta Mercedes Bustamante professzor, a Brazíliai Egyetem tudósa. Véleménye szerint van némi esély ennek a forgatókönyvnek a megváltoztatására, és a globális válságok megoldásában központi szerepet játszik az Amazonas sorsa.
Nagy a baj
Egy másik tanulmány szerint az Amazonas egyes részei már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek. Ezt az erdőség fölött 2010 és 2018 között végzett szén-dioxid- és szén-monoxid-mérések alapján állapították meg. A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást az Amazonas délkeleti részén - ahol az erdőirtás jelentős - nemcsak a tűzesetek és a közvetlen pusztítások, hanem a súlyos aszályok és az egyre magasabb hőmérséklet miatt bekövetkező fapusztulások is okozzák - jegyezte meg Luciana Gatti, a tanulmány vezető szerzője.