Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre – emberekre, állatokra, növényekre vagy gombákra – van szükségük a szaporodáshozterjedéshez, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében is például megfigyelték. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre. Terjedésük kockázata magasabb volt a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő. A kutatók nem közölték, hány eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak - ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.
A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője. „Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – szögezte le Lemieux. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti. Példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót előtte csak 1941-ben jelentettek.
Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy összesen 33, körülbelül 15 ezer éves vírust - köztük 28 ismeretlent - talált a Tibeti-fennsíkon. A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.
„Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: a hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – hangsúlyozta a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense. A kutatócsoport kiemelte, további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
