Az éves jelentésben, amelynek elkészítésén 17 kínai, egyesült államokbeli, új-zélandi, olasz és francia kutatóintézet tudósaiból álló nemzetközi csoport dolgozott, megállapították, hogy a világ óceánjainak hőmérséklete tavaly rekordszintre emelkedett, és ezzel a tengerek felmelegedése már ötödik éve döntött rekordot. Cseng Li-csing, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Légkörfizikai Intézet kutatója elmondta, hogy az óceánok felmelegedése kulcsfontosságú a klímaváltozás adatainak követésében, mivel a globális hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el.
„Az óceánok szabályozzák, hogy milyen gyorsan változik a Föld éghajlata. A bolygó múltjával és jövőjével kapcsolatos kérdésekre a válaszokat az óceánokban lehet megtalálni” – mondta Cseng. Hozzátette, a szintén rekordmeleg 2022-es évhez képest a Föld óceánjainak a felszíntől kétezer méteres mélységig terjedő rétege annál is nagyobb mennyiségű hőt nyelt el, mint amennyi elegendő lenne 2,3 milliárd olimpiai úszómedence vizének felforralásához. A tanulmány szerint 2023-ban az óceánok globális átlagos felszíni hőmérséklete az előző évhez képest 0,23 Celisus-fokkal emelkedett.
A kutatás azt is megállapította, hogy azokban a térségekben, ahol az óceánok vize magas sótartalmú volt, nőtt a sókoncentráció, ahol pedig alacsony volt, ott csökkent. Hozzátették, hogy ez a tendencia szintén öt éve megfigyelhető. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a felmelegedő óceánokban csökken az oxigén mennyisége és az elnyelhető szén-dioxid-mennyiség is, ami súlyos következményekkel jár az óceánok ökoszisztémájára nézve. Ezek a folyamatok a felmelegedő óceánok emellett az időjárást is befolyásolják: az atmoszférába kerülő extra meleg és nedvesség nagy esőzésekkel, széllel és áradásokkal járó viharokat okoz.
A tudósok szerint az óceánok felemelegedése ebben az évszázadban visszafordíthatatlan folyamat, és ezen az sem tudna változtatni, ha jelentősen csökkenne a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége. Ennek megfelelően nem elegendő a karbonkibocsátás korlátozása és a megújuló energiák használatának növelése, hanem nagyobb fókuszt kell helyezni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is. A tanulmány az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban jelent meg csütörtökön.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
