Ha matuzsálemi korú állatokról van szó, sokan alighanem a teknősökre asszociálnak először, nem is alaptalanul. Mint azt a LiveScience írja, a Guinness Világrekordok Jonathant, egy megközelítőleg 190 éves Seychelle-szigeteki óriásteknőst tart nyilván mint a legöregebb szárazföldi állat. Jonathan az Atlanti-óceán déli részén található Szent Ilona szigetén él, ahova 1882-ben szállították át a Seychelle-szigetekről. Születési dátuma nem ismert, csupán annak alapján lehet megbecsülni a korát, hogy egy, az 1882 és 1886 közötti időszakban róla készült fotón teljesen kifejlett állapotban látható, azaz akkor már legalább 50 éves lehetett. A 190 éves kor emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de még így sem elegendő ahhoz, hogy Jonathannak helye legyen az öt leghosszabb élettartamú állat között – ahogy nem férnek be az élbolyba az akár több mint 200 évet megélő grönlandi bálnák, de még a becslések szerint fél évezredig is életképes grönlandi cápák sem.
Lássuk tehát, a LiveScience gyűjtése szerint melyik az öt leghosszabb ideig élő állat a Földön. Talán meglepően hangzik, de vannak olyan fajok, amelyek lényegében még a halált is képesek kicselezni.
5. Sellőkagyló
Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a lista szereplői valamennyien vízi élőlények. A sellőkagylók (Arctica islandica) például a sós vizet kedvelik. Szintén a Guinness Világrekordok nyilvántartása szerint 2006-ban Izland partjai közelében a walesi Bangor Egyetem kutatói találtak egy olyan egyedet, amelyről későbbi, 2013-as vizsgálatok során kiderült, hogy 507 éves lehetett. A kagylót Mingnek nevezték el, mert amikor világra jött, még a Ming-dinasztia uralkodott Kínában. Anna Holmes, a Walesi Nemzeti Múzeum kurátora szerint ugyanakkor az Izland körüli vizekben akár még ennél hosszabb időt is megélhetnek az igen lassú anyagcseréjű és lassú növekedésű sellőkagylók.
4. Korallok
Az említett sellőkagyló kapcsán a Guinness Világrekordok megjegyzi, hogy azt a leghosszabb életet élt, nem koloniális állatként tartja számon. Ez utóbbi fontos kitétel, ugyanis a kolóniákban élő korallok sokkal tovább fenn tudnak maradni, de ebben van némi "trükk". Bár laikus szemmel könnyen víz alatti sziklának vagy növénynek lehetne nézni őket, a korallok valójában polipoknak nevezett gerinctelenek külső vázaiból épülnek fel. Ezek a korallpolipok folytonosan sokszorozódnak, genetikailag azonos másolatukkal felcserélve önmagukat. A korallváz így egyre nagyobbra és nagyobbra növekszik. Éppen emiatt azonban a korallok lényegében azonos organizmusok sokaságaként léteznek, nem pedig egyetlen önálló élőlényként. Hosszú életkoruk is tehát inkább tekinthető egyfajta csapatmunka eredményének. Ezzel együtt lenyűgöző, hogy találtak már olyan feketekorallt is Hawaii partjainál, amely a szénizotópos kormeghatározás szerint 4265 éves volt.
3. Szivacsok
Akárcsak a korallok, a szivacsok is telepes állatok törzseként jönnek létre, ilyen módon pedig évezredekig fennmaradhatnak. Köztük az óceánok mélyén őshonos üvegszivacsok élnek az egyik leghosszabb ideig, amelyek nevüket arról kapták, hogy vázuk hasonlít az üveghez. Egy, a Chemical Geology című folyóiratban 2012-ben publikált tanulmány úgy becsülte, hogy a kutatók által vizsgált, Monorhaphis chuni fajba tartozó üvegszivacs mintegy 11 ezer éves lehetett. Más szivacsfajok pedig akár tovább is elélhetnek.
2. A halhatatlan medúza
A Földközi-tenger egyik medúzafaja, a Turritopsis dohrnii egészen különleges életciklussal büszkélkedhet. Gyakran halhatatlan medúzaként hivatkoznak rá, aminek az az oka, hogy képes visszafordítani a saját öregedését. Életét lárvaként kezdi, majd a tengerfenéken megtapadva polippá alakul. Ebből a polipból fejlődik ki aztán a vízben szabadon úszó medúza. Ha azonban megsérül vagy éhezik, a Turritopsis dohrnii ismét vissza tud fejlődni polippá, hogy aztán a megfelelő időben újfent medúzaalakot öltsön. Ezt a körforgást élete során sok-sok alkalommal meg tudja ismételni, így aztán – megfelelő körülmények között – voltaképpen sosem pusztul el csupán az életkora következtében. Mindazonáltal egy apró, alig 4,5 milliméter átmérőjű állatról beszélünk, amely zsákmányul szolgál más állatok, például halak számára. Így aztán hiába tudja kicselezni az öregedést, ténylegesen nem tekinthető halhatatlannak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
1. A valódi hidrák
Hydrának nevezzük apró puhetestűek egy csoportját, amelynek tagjai némiképp hasonlítanak a medúzákra, és éppúgy, ahogy a Turritopsis dohrnii, megvan bennük a képesség arra, hogy örökké éljenek. A hydrákat zömében olyan őssejtek alkotják, amelyek folytonosan újraképződnek önmagukat klónozva. Ilyen módon ezek az állatok a kor előrehaladtával sem öregszenek. Persze egyéb okokból így is elpusztulhatnak, például ragadozók áldozatául esve, vagy ha megtámadja őket valamilyen betegség. Ha viszont semmilyen külső tényező nem fenyegeti a létezésüket, akkor bármeddig képesek regenerálódni.
